Reménytelennek látszott, aztán rekord lett belőle: a májusi rotterdami verseny után bizonytalan volt a magyar csapat részvétele a finnországi maratonon, mert az utcai versenypályán történt ütközések miatt súlyosan megsérült autójuk, ám három hónap alatt újragyártották a szénszálas karosszériát, így sikerült rajthoz állniuk és győzniük.
A finnországi 38. Finnish Mileage Marathon versenyen négyszáz csapat állt rajthoz, a kecskemétiek negyedszer indultak a Nokian gumiabroncsgyár tesztpályáján. A csapatmunka tökéletes volt, és az új pilóta, a főiskola Kertészeti Főiskolai Karának gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatója, Kovács Viktória is jól szerepelt, így született az első helyet jelentő 3082 km/ literes teljesítmény, ami 400 kilométerrel jobb az előzőnél. Összehasonlításul a 2010-es induláskor 300 kilométer/ literes eredmény született.
Közben tökéletesítették az immár Megaméter IV/2-re átnevezett jármű motorját. Már a tavaszi versenyre megváltoztatták az első futóművet, a hátsó kerék dobfékjét hatásosabb tárcsára cserélték, módosították a tengelykapcsolót, a hajtott lánckerék rugós küllőivel stabilabb lett a jármű. Javították az egy lóerős teljesítményű benzinmotor hatásfokát, és lökethosszát 45 milliméterről 58 milliméterre növelték. A Kecskeméti Főiskola GAMF a Shell Eco-marathon 2012 versenyen megdöntötte a magyar rekordot, egyetlen liter benzinnel 2696 kilométert tettek meg a Prototípus kategóriában, ahol második helyezést értek el. A GAMF csapat 2009 őszén alakult. Először 2010-ben indultak a Shell Eco-marathon versenyen Lausitzban a benzines prototípus kategóriában. Akkor Megameter I. nevű járművük önhordó szénszálas karosszériájában egy saját fejlesztésű és gyártású motort építettek be, és már az első alkalommal 1588 km/liter teljesítményt ért el a csapat, amely akkor 8. helyezést jelentett, írja a nol.hu.
A tavalyi tapasztalatok alapján erősebb, merevebb és könnyebb karosszéria készült 2013-ban. Az idei jármű – elődeihez hasonlóan – háromkerekű: a két első kerék rögzített, a hátsó kormányzott és hajtott. A diákok megerősítették a kerékfelfüggesztéseket. Az első kerekek beállítását pontosabbá és egyszerűbbé tették. Az áttervezett motor felülvezérelt és felül szelepelt, injektoros, önindítós, léghűtéses négyütemű benzinmotor, teljesítménye kb. 1 LE. A jármű karosszériája különleges technológiával készült. A díszítőelemek, logók és feliratok faintarziák. Az építésnél fő cél, hogy a karosszéria a lehető legkönnyebb, de biztonságos legyen, ezért kompozit anyagokat használtak. A motor vezérlését áttervezték a jobb hatásfok elérése érdekében, továbbra is maradva a jól bevált programozható vezérlésnél. A jármű építése mellett az idén nagyobb hangsúlyt fektettek a háttéripar kialakítására. A jármű minden alkatrészét először 3D-ben tervezték meg, és átépítették a motorvizsgáló tesztpadot. Az eredmény is mutatja, hogy a tanulás mellett a tizenhárom fős csapat rekordteljesítményt ért el.
Ahogy sok más verseny, ez is fogadással indult 1939-ben a Shell észak-amerikai kutatólaboratóriumában: a tudósok fantasztikus eredményekre tették meg tétjeiket az első próbán, melyen R. J. Greenshields nyert 4,73 l/100 km fogyasztással. Napjainkban már sok szériaautó képes erre normál közúti forgalomban, ráadásul négy személlyel, miközben a hiperkönnyű Eco-Marathon-modellek csak egyszemélyesek, fél méternél alacsonyabbak, többségüket csak fekve, némelyiket csak kamera és monitor segítségével lehet vezetni. Az eredményeket zárt pályán és steril körülmények között, tehát nem közúton és nem csúcsforgalomban érték el. A verseny lényege az összehasonlíthatóság: az Eco-Marathonon az a csapat győz, amelyik autója a tervezésnek és a felhasznált technológiának köszönhetően a legnagyobb távot teszi meg 1 kWh energiával vagy 1 liter üzemanyaggal.