– Mi áll a fejlesztés fókuszában?

– Olyan napelemes járművet szeretnénk megépíteni, amelynek részegységei tökéletesen és megbízhatóan működnek együtt. A célunk, hogy Magyarországról elsőként probléma nélkül végig tudjunk menni a napelemes autók világversenyén, a rangos, 3000 kilométer hosszú World Solar Challenge 2015-ön.

– Miért választottátok a napenergiát?

– Korábban energiatakarékos világversenyeken – többek között az Eco-Marathonon – indultunk a Megameter csapattal, kiváló eredményeket elérve. Legjobb eredményünkkel –  3082 km/l –  a világon a második legkevesebbet fogyasztó benzines járműve címet nyertük el. Ennek köszönhetően a munkánk középpontjában mindig is a környezettudatos és energiahatékony szemlélet állt. Amikor tudomást szereztünk a World Solar Challenge-ről, azonnal tudtuk, hogy ez a következő megvalósítandó célunk. Részt venni ilyen rangos versenyen, ráadásul elsőként Magyarországról több mint megtisztelő lenne, így szorgalmasan dolgozunk, hogy kiérdemeljük ezt. Nem utolsó sorban részt kívánunk venni az emberiség fosszilis energiahordozóitól való függésének enyhítésén azáltal, hogy munkánkkal az alternatív energiák felhasználásának tapasztalatait bővítjük.

– Hol tart jelenleg a fejlesztés?

– Nagyon szoros határidőkkel dolgozunk, illetve a hallgató csapattagok vizsga- és tanulási időszakaival is számolnunk kell. Ennek ellenére a fejlesztések jól haladnak. Többek között a burkolat felületmodellezése és ennek optimalizálására elvégzett numerikus áramlástani szimulációk már lefutottak. Az így megkapott forma alapján a monocoque ősmagját is kimartuk már. Nagyon sok időt vett igénybe az ősmag felületének tökéletesítése, csiszolása, de már ez is készen van. Jelenleg is futó projektek a napelemekkel kapcsolatos vizsgálatok, tesztek, elektronikus vezérlés fejlesztése és a felfüggesztés- és kormánygeometria számításai, szimulációi.

– Kik alkotják az új csapatot? Van átfedés a Megameter és a MegaLux között?

– Elsősorban a Megameter csapat tagjai alkotják az új csapat gerincét is – megtartva fejlesztői tevékenységüket a Megameter csapatban is. Temészetesen számos új csapattag is kapcsolódott ehhez az új projekthez. A tagok elsősorban a Kecskeméti Főiskola hallgatói közül kerülnek ki, különféle szakokról: vannak többek között járműmérnökök, gépészmérnökök és műszaki informatikusok is. Fontos megjegyezni, hogy a csapat munkáját nagyban segíti több, a főiskolán oktató tanár, tanszéki mérnök. Így összesen körülbelül tíz állandó csapattag dolgozik a MegaLuxon.

A teljes cikk itt olvasható.

A top 10-es mezőnybe idén is csak több, mint húszezres kattintás fölött lehetett bekerülni. Az első helyzettre 70 ezren kattintottak és a tízedik is kapott 23 ezer kattintást. Lássuk mit olvastak idén az alternativenergia.hu olvasói.

10. Magyar találmány: itt a világ első vízháza

A világ első vízházát Kecskeméten mutatták be a szakmai érdeklődőknek, az újszerű ház Gutai Mátyás építészmérnök találmányán alapul. Az Európai Unió támogatásával már korábban elkészült az épület, de most először tartottak olyan bemutatót, amelyen a külföldön elő feltaláló személyesen részt vett.

vizház

–

–

index

–

–

–

–

–

–

Az autóipar 18 milliárd euró termelési értéket állított elő, amivel a teljes magyar feldolgozóipari teljesítmény 18 százalékát, a GDP 10 százalékát és a teljes export 18 százalékát adta – mondta el a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg 726 járműipari vállalat működik Magyarországon, amelyek közvetlenül több mint 120 ezer embernek adnak munkát. Varga Mihály kiemelte, hogy Magyarország ezzel az eredménnyel Európa gépjárműgyártásának egyik központjává vált, mivel uniós átlagban a bruttó hozzáadott érték 4 százalékát adja az ágazat. Megjegyezte, hogy a piaci lehetőségek is kedvezőek, mivel világszinten nő a kereslet a gépkocsik iránt, a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2050-re több mint kétszer annyi új autót fognak eladni, mint napjainkban.

Fókuszban a kutatás-fejlesztés

A magyarországi gépjárműgyártás további kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából fontosnak nevezte, hogy az itt működő nagyvállalatok versenyelőnyként értékelik a kutatás-fejlesztés feltételrendszerét. Magyarország az egész világon számon tartott, akadémiai és egyetemi oktatási, innovációs és kutatási és fejlesztési (K+F) bázissal rendelkezik, ennek a szellemi tőkének jelentős szerepe van abban, hogy a vezető gyártók közül egyre többen nálunk hoznak létre K+F központokat – fogalmazott. Kitért arra, hogy a legtöbb autógyártó vállalat arra törekszik, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységébe bevonja a magyar felsőoktatási intézményeket és kutatóközpontokat. Úgy vélte, mindez jó kiindulópontot teremt a kormány egyik legfontosabb céljának megvalósításához, hogy Magyarországot ne csak termelési, hanem innovációs központtá is tegyék.

30 világszínvonalú innovációs központ működhet hazánkban

A miniszter célként fogalmazta meg, hogy a kormányzati ciklus végéig 20, az évtized végéig pedig legalább 30 világszínvonalú nagyvállalati innovációs központ működjön Magyarországon. Utalt arra, hogy a három, kiemelkedő autóipari beruházás – az Audi győri, a GM szentgotthárdi valamint a Mercedes-Benz kecskeméti fejlesztése – új kihívások elé állítja a felsőfokú tanintézményeket, az oktatók és kutatók számára pedig új kutatási-fejlesztési és szolgáltatási feladatokat jelent. Fontosnak nevezte az ipar által igényelt gyakorlatorientált képzés bevezetését, amely 2012 szeptemberében – a felsőoktatásban az országban elsőként – a Kecskeméti Főiskolán, a járműmérnöki alapszakon közös képzés indult el a Mercedes-Benz-zel és a Knorr-Bremse-vel.

Az elektromos és a hibrid hajtásé a jövő

A nem távoli jövőről elmondta, hogy a következő évtizedekben a hibrid és az elektromos, majd később a hidrogén hajtású gépjárművek elterjedésének leszünk tanúi. Ismertette, hogy 2050-re a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint az újonnan értékesített autók 70 százaléka elektromos vagy hibrid meghajtású lesz. Emlékeztetett arra, hogy a K+F-ráfordítások aránya a GDP-hez képest az elmúlt évtizedben egy százalék körül mozgott, csak 2010-től kezdett folyamatosan emelkedni. A kormány középtávú stratégia célja az, hogy 2020-ra ez az arány elérje 1,8 százalékot.

forrás: portfolio.hu

Az Aventics Pneumobil Gálafutamon magyarországi és erdélyi felsőfokú oktatási intézmények fiataljai által készített járművek vesznek részt – mondta a rektor.

Ailer Piroska emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a Bosch-csoport kezdeményezte az alternatív meghajtású járművek versenyét, amelyet azóta minden évben megrendeznek. A Kecskeméti Főiskola 2011-ben a pneumatikus meghajtású, majd 2012-ben az elektromos meghajtású járművek országos versenyét rendezte meg.

A rektor fontosnak nevezte, hogy a tanulók a gyakorlatban próbálhatják ki, amit megtanultak a járműipari képzésen. A főiskolán most indul a 3. évfolyam, amikor járműmérnök hallgatókat képeznek.

Hegymegi István, az országos verseny főszponzora, a Aventics Pneumatika Kft. kereskedelmi vezetője arról tájékoztatott: ebben az évben kiemelten támogatják a versenyt, mert fontosnak tartják, hogy megismerjék a járműipari képzés innovatív fiataljait, akiknek álláslehetőséget is ajánlhatnak.

A versenykiírás szerint a feladat egy olyan pneumatikus jármű, úgynevezett pneumobil tervezése és elkészítése, amely a sűrített levegő energiáját alkalmazva, pneumatikus vezérlő és végrehajtó elemek felhasználásával viszi át a nyomatékot a hajtott kerekekre. A járműnek egy vezetővel kell teljesítenie a versenytávot.

Az egész nap tartó rendezvény kísérőprogramjai is sok érdekességet tartogatnak, mert a pneumobilok gyorsasági futamai mellett a duális képzésben részt vevő cégek kiállítása, környezettudatossági vetélkedők, elektromos gokartfutamok és bemutatók, valamint szimulátorverseny színesíti a kínálatot.

A 33 éves építész a Kecskeméti Református Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen diplomázott. Ezt követően a tokiói egyetem építész karán tanult tovább. A jelenleg is a tokiói egyetemen kutatóként dolgozó építész tíz éve foglalkozik az építészetben a víz hatékony felhasználásával.

A vízház lényege, hogy a falak külső és belső rétege, valamint a dupla üvegfelületek között több centiméter vastagságban áramlik a víz. Az épületnek nemcsak az oldalfalaiban, hanem padlója és mennyezete is van vízzel van töltve.

Gutai Mátyás az MTI-nek szombaton emlékeztetett arra: a vízházzal be tudta bizonyítani, hogy ha egy hagyományos épületszerkezet helyett egy hibrid szerkezetet épít, akkor a szerkezetben egy beépített válaszadó képesség alakul ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Föld 73 százalékát borító víz kiegyenlítő hatásához hasonlóan a ház elemeiben áramló víz is kiegyenlítő hatást nyújt, ezzel növelve a komfortérzetet. A kiegyenlítés egy évet vesz igénybe a Földön, az épületen belül ez pár másodpercre szűkül – tette hozzá az építész.

–

Az ötlet megvalósításában segített az egykori gimnáziumi osztálytárs, Berényi Milán, aki közgazdászként uniós pályázatot kutatott fel annak érdekében, hogy a prototípus elkészülhessen.

Gutai Mátyás a házat bemutatva elmondta, hogy az egybeépíthető hagyományos szerkezetekkel is, tehát egy épület felújításnál is alkalmazható, de megépíthető új épületként is.

A vízház prototípusa mintegy 10 négyzetméter alapterületű, amelyen minden megoldást felvonultattak az üvegsaroktól az üvegfalon át az üvegtetőig. Az építész megfogalmazása szerint a folyadékpanel-rendszer fűtő- és hűtőtest is egyben, miközben az épület teljes felületén tárolja a napenergiát, amit később hasznosítani tud, így minden darab napelemként is működik. Fontos szempontnak nevezte, hogy a víztömegek az épületen belül összekapcsolódnak, a hőmérséklet-különbségek tehát kiegyenlítődnek.

Gutai Mátyás elmondta, hogy a találmánya alapján megépített vízház prototípusának megvalósításában a Budapesti Műszaki Egyetem és a tokiói egyetem is részt vett, megépítését az Európai Unió mintegy 36 millió forinttal támogatta, amely a teljes költségvetés 67 százalékát tette ki.

Az építész kiemelte, hogy akkora házat építettek fel, amelyen már tudományos méréseket is tudnak végezni.

Véleménye szerint bármely épülettípuson sikerrel alkalmazható, de elsősorban nagyméretű üvegfelületeken lehet felhasználni a találmányát.

Gutai Mátyás szerint már szabadalmaztatták az ötletet és jelenleg is több céggel tárgyalnak. Az építész rövid ideig tartózkodik Kecskeméten, hamarosan utazik vissza Tokióba, ahol folytatja a kutatást.