A beruházásért felelős alpolgármester hangsúlyozta: a 11 909 közterületi lámpából 5350 darabot cseréltek le korszerű, energiatakarékos LED-es fényforrásra, amely éves szinten 90 millió forint megtakarítást eredményezhet a városnak.

Nagypál Sándor alpolgármester emlékeztetett arra, hogy a közvilágítás költségeinek csökkentésére keresett megoldást a kecskeméti önkormányzat, amikor elkészíttette a város és közigazgatási területe teljes közvilágítási hálózatának felülvizsgálatát, korszerűsítési, illetve energiahatékonysági koncepcióját.

Az alpolgármester tájékoztatása szerint a tervek megvalósítására 2013. februárban nyílt lehetőség, amikor egy pályázat keretében a bekerülési költség 85 százalékát megpályázta, és meg is nyerte Kecskemét.

Nagypál Sándor fontosnak nevezte, hogy a 839 millió 800 ezer forint uniós és hazai támogatás mellett a 140 millió forint önerőt is eredményesen pályázta meg a város az önerő alapból.

A leszerelt és felhasználható fényforrásokat, amint a DÉMÁSZ engedélye megérkezik, haladéktalanul elkezdik felszerelni a közvilágítás-hálózati fejlesztésekre beérkező igények alapján – tette hozzá.

Fürjes Balázs budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos szerdán, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút kereszteződésénél elhelyezkedő létesítmény bemutatása és bejárása alkalmával rendezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy a bontással együtt 14 hónapig tartott az építési munka, “ez ebben a nagyságrendben egyedülálló”.

Fürjes hozzátette, megkezdődött az átadás-átvételi eljárás, valamint a használatbavételi engedélyezés, a megrendelő, azaz a magyar állam, illetve a hatóságok szigorúan ellenőrzik az épületet.

“Nyugodtan mondhatjuk, hogy az új Fradi-stadion a legek stadionja lett, s nem csak azért, mert Magyarország legeredményesebb, legnépszerűbb, egyben leghíresebb futballcsapatának otthona” – jelentette ki a kormánybiztos, aki kiemelte: ebben a kategóriában ez a világ leggyorsabban felépült arénája, amely a 21. század technikai vívmányait felhasználva Európa legkorszerűbb, valamint leginkább környezettudatos stadionja is.

Az elmúlt évben Magyarországon ez volt a legnagyobb középület, amely felépült, s munkahelyteremtés szempontjából is rekorder: amint a sajtótájékoztatón elhangzott, a létesítmény tervezése és kivitelezése 3000 embernek adott munkát. Az új Fradi-stadionban található az ország legnagyobb acélszerkezete, amelyet Kecskeméten gyártottak, s nincs más olyan budapesti épület, amelybe ennyi beton épült volna be. Az előre gyártott elemek Dunaújvárosban készültek el, s mint Fürjes Balázs elmondta, a régi, lebontott stadion maradványait újrahasznosították, valamint beépítették az új létesítménybe.

–

Az új Fradi-stadionban napkollektorokat használnak, s újrahasznosítják a szürkevizet. Elválasztó korlátot és hálót nem szerelnek fel a lelátókhoz, így a szurkolók közvetlenül a pálya mellett ülnek, a nézőtér teljesen fedett, a kerengőn pedig 200 LCD-kijelzőn követhetőek a pályán történő események.

Az arénában a készpénzhasználattól mentes, kártyás fizetési rendszert alkalmaznak majd, a szurkolói csoportok egymástól teljesen elkülönítve jutnak be a létesítménybe, a lelátót pedig nagyfelbontású digitális kamerarendszerrel figyelik.

Fürjes Balázs azt mondta, a beruházás közel 40 százaléka visszafolyik a költségvetésbe az építkezés alatt, illetve az azt követő egy évben különböző adónemek formájában.

Az arénában működő kamerarendszer egy speciális számítógépes technológiával egészül ki, ennek köszönhetően akár mérkőzés közben is van lehetőség a játékosok teljesítményének minden részletre kiterjedő figyelésére és elemzésére, s az öltözőben elhelyezett LCD-képernyő segítségével az edzők akár már a szünetben használhatják a rendszert.

A gyep az egyik legmodernebb technológiával készült, s a játéktér automatikus fűtési rendszerrel van felszerelve. Utóbbi működéséhez 26 kilométeres csőrendszer húzódik a gyepszőnyeg alatt.

Fürjes Balázs szerint átlagosan 15 ezer fős nézőszám várható a stadionban, amely nemzetközi mérkőzéseken 23 500, a magyar bajnoki találkozókon pedig több mint 24 ezer drukker befogadására lesz alkalmas. A kormánybiztos azt mondta, az új Puskás Ferenc Stadion felépítéséig válogatott összecsapásokat is rendeznek majd az arénában, amelyben évente legalább 200 rendezvénynapot szeretnének tartani az évi 30-50 futballmérkőzésen kívül. A téli időszakban 30 ezer fős koncertek lebonyolítására is lesz lehetőség.

A szaktárca hangsúlyozta: a csatlakozás óta valamennyi környezetvédelmi szakterületen elsődlegesek voltak az uniós tagsággal összefüggő feladatok, a jogalkotás, a szabványosítás, a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzése, az intézményi háttér átalakítása.

A VM ezek közül kiemelte a gazdasági szabályozóeszközként bevezetett környezetterhelési díjat, amely a levegőbe, vízbe, talajba történő anyag- és energiakibocsátás csökkentésére, illetve a leghatékonyabb megoldások alkalmazására ösztönöz.

Az elmúlt időszakban megtörtént a felszín alatti vizek és a talaj szennyezését okozó tevékenységek felülvizsgálata, továbbá szennyezés-csökkentési program készült. Megszűnt a legveszélyesebb szennyezőanyagok közvetlen felszín alatti vízbe történő bevezetésének lehetősége – sorolta a szaktárca.

A tájékoztatás szerint az unió támogatásával jelentős beruházások valósultak meg a települési szennyvízelvezetés és -tisztítás területén. A legnagyobb fejlesztések Győrben, Szegeden, Sopronban, Kecskeméten, Pécsen, Szombathelyen, Debrecenben, Hatvanban és Székesfehérváron történtek. A budapesti szennyvíz-elvezetés és -tisztítás a csepeli központi, valamint a dél-budai szennyvíztisztító megépülésével és a kapcsolódó beruházásokkal vált teljessé – emlékeztetett a VM.

Sikerült jelentős szennyezés-csökkentést, illetve minőségjavulást elérni a Balaton, valamint a Ráckevei (Soroksári)Dunaág vízminőségében – mutattak rá.

A levegőminőség-védelem területén a csatlakozási szerződésben vállalt átmeneti mentességgel kapcsolatos feladatok határidőre teljesültek – hívta fel a figyelmet a VM.

Hozzátették: az energetikai nagytüzelő berendezések átalakítása jelentős levegőminőség-javulást eredményezett az ország több régiójában. A legfontosabb változás a Mátrai Erőmű füstgáztisztítója, valamint a Vértesi Erőmű füstgáz-kéntelenítőjének üzembe helyezése volt. Ezek a beruházások az országos kén-dioxid-kibocsátást mintegy 30 százalékkal mérsékelték.

A légszennyezettségi mérőhálózatban befejeződött a monitorállomások kiépítése, ezzel 59 állomásból álló hálózat jött létre. Több fejlesztési projekt keretében elkészült az országos légszennyezettségi mérőhálózat egységes adatforgalmi rendszere.

Az Európai Unió hulladék keretirányelvének átültetését Magyarország a 2013. január 1-jén hatályba lépett, hulladékról szóló törvénnyel valósította meg. A törvény új alapokra helyezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszerét, javítva annak minőségét és színvonalát. A hulladék mennyiségének csökkentésére bevezette a hulladéklerakási járulékot – ismertette a VM.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, illetve az annak részét képező Országos Megelőzési Programot tavaly decemberben fogadta el a kormány. A hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi hátterének reformja a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotásával válik teljessé.

Magyarország természetvédelmi politikájának meghatározó eleme a két európai uniós természetvédelmi irányelv – a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi – végrehajtása, amelynek teljesítése főként a Natura 2000 hálózat kialakítása, védelme, fenntartása és fejlesztése révén valósul meg.

A terület-kijelölésre vonatkozó tagállami javaslat összeállítása az uniós csatlakozás feltétele volt. A tárca szerint az elmúlt 10 év fontos eredménye, hogy 2011-re sikeresen lezárult a Natura 2000 hálózat kijelölése, amelynek kiterjedése összesen 1,99 millió hektár.

A környezetvédelmi támogatások szempontjából a 2004-2014 között eltelt tíz év két nagyobb szakaszra osztható. A csatlakozást követő időszakban, 2004-2006 között a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) foglalta egységes keretbe a környezetvédelmi fejlesztéseket, ugyanakkor párhuzamosan folyt még a korábbi Phare és ISPA keretében megkezdett programok megvalósítása – ismertette a szaktárca.

A KIOP három ágazatban, a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés területein belül tette lehetővé fejlesztések megvalósítását uniós társfinanszírozással, a támogatást kapott projektek megvalósítása 2004-2009 között megtörtént. A környezetvédelem prioritás keretében összesen 96 projekt valósult meg sikeresen, ehhez mintegy 48 milliárd forint támogatást fizettek ki.

A 2007-2013-as időszakban elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében valósultak meg a környezeti fejlesztések.

A KEOP teljes kerete 5,3 milliárd euró (1484,5 milliárd forint). Ennek 85 százaléka, 4,5 milliárd euró (1261,8 milliárd forint) az európai unió hozzájárulása, amelyből 517,5 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 3,9 milliárd euró pedig a Kohéziós Alapból érkezik. A magyar közszféra hozzájárulása 15 százalékos, 795,3 millió euró (222,6 milliárd forint).

A KEOP keretét 2007-2013 között kiegészítették a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a Regionális Operatív Programok (ROP), a Határon Átnyúló Együttműködési Programok, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a LIFE, illetve a LIFE+ program forrásai – közölte tájékoztatójában a tárca. Jelezte: a KEOP keretében a fejlesztések megvalósítása még folyamatban van, 2015. december 31-éig számolhatók el az igazolt költségek, így a végleges projektszámot még nem lehet pontosan tudni.

A város tömegközlekedésének fejlesztése során fontos szempont volt a környezetbarát üzemmód és a szolgáltatás színvonalának emelése, ezeknek a csúcstechnológiát képviselő buszok maradéktalanul megfelelnek – idézte Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester szavait az önkormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Kecskemét közösségi közlekedésének fejlesztését célzó projekt 5,9 milliárd forint uniós és hazai támogatásban részesült.

Az EvoBus Hungária Kft. által határidőre leszállított új autóbuszok mintegy 4,2 milliárd forintba kerülnek, a fennmaradó összeg az egyéb projektelemek megvalósulására nyújt fedezetet. A projektet 95 százalékban az EU és a magyar állam finanszírozta, az 5 százalékos önerőt az önkormányzat elnyerte az EU önerőalapjából.

Ingo Fröhlich, a kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a 25 hibrid hajtású Mercedes autóbusz egy időben történő beszerzése és forgalomba állítása nemcsak Magyarországon, hanem a világon is egyedülálló.

A fejlesztés további, várhatóan az év végére megvalósuló elemei közé tartozik a városi parkolási és közlekedési rendszer átgondolása, a buszok számára új telephely létesítése, a menetrend teljes körű felülvizsgálata, megállóhelyek átépítése, valamint utastájékoztató rendszer kiépítése.

–

Kecskemét új, úgynevezett zéró emissziós zónájában a Citaro G BlueTec Hybrid autóbusz akár 10 kilométert is képes megtenni a dízelmotor használata nélkül. A buszban négy elektromos kerékagymotor működik, ezek egy akkumulátorból nyerik a szükséges elektromos energiát, és fékezés esetén képesek energiát visszatáplálni a rendszerbe. A folyamatos energiaellátást a dízelmotor által hajtott generátor biztosítja, a motor működése azonban nem folyamatos, ez az akkumulátor töltöttségi szintjétől függően be-, illetve kikapcsol. A sebességváltó nélküli autóbusz szinte hangtalanul közlekedik, s az utasok nem észlelnek váltás miatti rándulásokat.

A családokat pénteken és szombaton is programokkal várják, a gyerekeket interaktív ökoszínház szórakoztatja majd  – mondta el az MTI-nek az összefogás kezdeményezője, a Szarvasi Arborétum igazgatója.

Hanyecz Katalin kiemelte: Magyarországon soha nem volt ilyen összefogás az arborétumok és botanikus kertek között. Hozzátette, hogy az Új módszerekkel a zöld jövőért című program célja bemutatni a lakosságnak Magyarország természeti szépségeit, gyakorlati példák és játékos feladatok segítségével ráébreszteni a családokat arra, hogy mennyi mindent tehetnek saját környezetükért.

Az igazgató elmondta: az országos roadshow keretében Szarvason mutatkozik be elsőként Futurobi, az interaktív ökomanó, aki színházi műsorával szórakoztatja a gyerekeket. A szakmai bemutatók Szarvason a víz világnapjához kötődnek, a látogatók a víztakarékos öntözéssel és környezetbarát ökogazdálkodási módszerekkel ismerkedhetnek meg.

A program június 7-én szintén Szarvason zárul, ahol a játékokban részt vevő, legjobban teljesítő családok mérik össze tudásukat – tette hozzá Hanyecz Katalin.

Az Új módszerekkel a zöld jövőért programban a Szarvasi Arborétum mellett a Pilisi Parkerdő Zrt., a Pécsi Tudományegyetem botanikus kertje, a nyíregyházi Tuzson János Botanikus Kert, a szegedi füvészkert, a Budai Arborétum, a Vácrátóti Botanikus Kert, a Kecskeméti Arborétum, a Agostyáni Arborétum, az ELTE Füvészkert, a Zirci Arborétum, a pannonhalmi Arborétum és Gyógynövénykert, az Alcsúti Arborétum, a Soproni Botanikus Kert, a Tápiószelei Agrobotanikus Kert, az Avasi Arborétum, a SZIE Botanikus Kert, a Szent Mauríciusz Monostor Arborétuma, a Debreceni Botanikus Kert és a Helikon Kastélymúzeum – Festetics-kastélypark vesz részt.