Azt írták, a múlt héten a Balatontól délre, a Somogyi-dombság, valamint a Mezőföld, továbbá a Duna vonalát átlépve a Kiskunság nagyobb részén összefüggően és az ország keleti határszakasza mentén is elérte a parlagfű pollenkoncentrációja a légköbméterenkénti 30-49 pollenszemet. Ezért az Országos Környezetegészségügyi Intézet ezekre a tájakra elsőfokú, piros riasztást adott ki. A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképén piros színnel jelölték többek között az ország keleti határvonalát, beleértve olyan nagyvárosokat, mint Nyíregyháza, Debrecen és Békéscsaba, továbbá nyugaton Székesfehérvár, Kecskemét, Kaposvár és Szekszárd térségét.

Emellett az ország túlnyomó részén figyelmeztető (narancs színű) jelzés van érvényben, ez alól csak a Visegrádi-hegység és a Börzsöny, valamint a Villányi-hegység térsége kivétel. A parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan a következő napokban, hetekben emelkedni fog, az arra érzékenyek készüljenek fel tüneteik erősödésére – figyelmeztetett az ÁNTSZ. A Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképe a szezonban hetente frissül és elérhető: a http://oki.antsz.hu/ címen, valamint a www.facebook.com/tisztiorvos oldalon. A térkép az Ambrosia pollenkoncentrációjának adott hétre jellemző, becsült országos eloszlásáról ad tájékoztatást, míg ennek egészségügyi szempontú megítéléséhez a riasztási kategóriák szín szerinti besorolása szolgál támpontul. Az ÁNTSZ felhívta a figyelmet, hogy a grafikus ábrázolás egy-egy térség átlagos pollenhelyzetének megítéléséhez ad viszonyítási alapot, azonban egy parlagfüves terület mellett elsétálva a megadott jelzés szerinti egészségügyi terhelés többszöröse érheti a szervezetet.

A társaság közleménye szerint a 146 millió forint összértékű beruházáshoz a Sunteo Kft. a Környezet és Energia Operatív Program keretében 50 százalékos támogatást nyert el. Az Alteo így újabb elemmel bővíti a négy szélerőműből és két-két depónia-, illetve kísérőgáz-hasznosító kiserőműből álló megújulóenergia-termelő portfólióját. A kedvező pályázati döntést követően megkezdődött a naperőmű engedélyeztetése, amely várhatóan két hónap alatt lezajlik. Ezt követi majd a berendezések beszerzése és a napelempark építése, amely legkésőbb 2014 első negyedévében megkezdheti a termelést. Már a projekt tervezésénél kiemelt szempont volt, hogy az új naperőmű lehetőleg a kötelező átvételi rendszeren kívül, közvetlenül értékesíthesse a megtermelt villamos energiát, ehhez a Graboplastban partnert találtak – idézi a közlemény ifj. Chikán Attilát, az Alteo vezérigazgatóját, aki szerint a beruházás jó példa arra, hogy létezik élet a megújulók számára a kötelező átvételi rendszeren kívül is.

A zöldmezős beruházás keretében megvalósuló fejlesztés elsődleges célja, hogy a Graboplast kecskeméti, szalagparkettát gyártó telephelyét megújuló energiaforrásból termelt villamos energiával lássák el. A kiserőmű a telephely kisfeszültségű elosztóhálózatára fog betáplálni, és a létesítmény meglévő, közcélú hálózatról történő villamosenergia-vételezését fogja csökkenteni. Az energiaellátási költségek csökkentése ma már minden termelő vállalat számára versenyképességi tényező. Emellett az is kiemelt szempont volt, hogy a környezeti fenntarthatóságra is jótékony hatással lévő megoldást találjanak. Az Alteo által kínált együttműködés mindkét szempontnak megfelel – emelte ki Jancsó Péter, a Graboplast elnök-vezérigazgatója.

A kivitelezés során összesen 972 napelem-panelt helyeznek a telephelyen található üzemcsarnok tetejére. A beruházás 12 év alatt térül meg, várható élettartama eléri a 25 évet – áll a közleményben. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett adatok szerint az Alteo Nyrt. tavalyi árbevétele meghaladta 5,5 milliárd forintot a tavalyelőtti több mint 4,8 milliárd forint után. A 2011-ben mintegy 100 millió forintos adózás utáni veszteséget elkönyvelő cég, tavaly már 95 millió forint adózott nyereséget ért el. Egy év alatt a cég saját tőkéje 1,545 milliárd forintról 1,896 milliárd forintra nőtt. Tavaly 69, az azt megelőző évben 73 alkalmazottat foglalkoztattak. A társaság részvényei 2010. október 11. óta forognak a BÉT-en.

Autószalon helyett szokatlan módon az Outdoor Friderichshafen nevű szabadidő-kiállításon, szörfök, sátrak és hegymászó felszerelések között mutatta be a BMW a legújabb tanulmányautóját. Ezzel arra céloznak, hogy az 1-es sorozatból faragott egyterű praktikus helykihasználásával ideális társ sokféle sporttevékenységhez, és ez különösen igaz a vásáron bemutatott kivitelre: csomagtartójának oldalfalából egy-egy biciklitartót lehet kihajtani, a bringák kiszerelt első kereke pedig egy külön állványon rögzíthető, írja az origo.hu.

A tavaly ősszel bemutatott Acitve Concept Tourerhez képest azonban nem a tárolórendszer, de még csak nem is a Gold Race Orange fényezés a lényeges újdonság, hanem a 190 lóerős rendszerteljesítményű hibrid hajtáslánc továbbfejlesztése. Az Outdoor változat már konnektorról is feltölthető, és akár 30 kilométert is megtehet elektromos üzemmódban. Így a szabványos átlagfogyasztása 100 kilométerenként 2,5 liter, a szén-dioxid-kibocsátását pedig sikerült kilométerenként 60 grammra leszorítani. A villanymotort és az 1,5 literes, háromhengeres turbós benzinest a kocsi orrába építik be, méghozzá keresztben, és a márka történetében először az első kerekeket hajtják.

Bár a sorozatgyártást nem plug-in hibrid változattal fogják megkezdeni, az új modell mérföldkő lesz a BMW történetében: ez lesz a márka első egyterűje, ami pedig az elmúlt két évtizedben szigorúan tabutémának számított Münchenben. A 4,3 méter hosszú kompakt családi autó elsősorban a kecskeméti Mercedes B-osztály babérjaira tör, és a fronthajtás mellett ebben debütál az új, háromhengeres motorcsalád. Kivételesen alacsony fogyasztást ígérnek a márkára jellemző dinamizmus mellett, az viszont egyelőre a jövő zenéje, hogy a szériaváltozat megörökli-e a tanulmány futurisztikus belső kialakítását.

A jelenleg kapható leginkább környezetkímélő autóbuszcsalád, a Mercedes-Benz Citaro G BlueTech-Hybrid 25 járművére vonatkozó szállítási szerződést Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester és Ingo Fröhlich, az EvoBus Hungária Kft. ügyvezető igazgatója írta alá a sajtótájékoztató keretében. Zombor Gábor hangsúlyozta: a város eddigi legnagyobb pályázata keretében 5,95 milliárd forint uniós és hazai támogatásban részesült a város, ebből 25 hibrid buszt vásárol, ezzel együtt modern utastájékoztató-rendszer és kiszolgáló telephely épül. A városnak mindössze az öt százalék önerőt kellett biztosítania, így csupán nyolcmillió forintjába került egy busz – tette hozzá.

A buszok vásárlásával megvalósul az a cél, hogy utasbarát, környezetkímélő, korszerű tömegközlekedés jöjjön létre Kecskeméten – fogalmazott a polgármester. Ingo Fröhlich elmondta: a 25 hibrid busz egy időben történő beszerzése és forgalomba állítása nemcsak Magyarországon, hanem a világon is egyedülálló. A legfejlettebb technológiát képviselő járművek tíz kilométert tudnak megtenni a dízelmotor használata nélkül a négy elektromos kerékagymotor segítségével – magyarázta a szakember. Kiemelte: ebből a hibrid buszból egyelőre 62 közlekedik a világon, a kecskeméti a legnagyobb flotta. Április 19-én jelentette be Zombor Gábor polgármester, hogy az Európai Unió és a magyar költségvetés támogatásával, nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként 25 hibrid hajtású Mercedes busz fogja biztosítani a jövő évtől Kecskemét tömegközlekedését. Kecskemét közgyűlése kijelölte a “nulla emissziós zónát”, így a történelmi városközpontban a buszok kizárólag elektromos üzemmódban közlekedhetnek majd.

A magyar rekorder Kecskeméti Főiskola GAMF csapatának az idei Shell Eco-marathonon sikerült megőriznie az előkelő második helyét, egyetlen liter benzinnel 2366,85 kilométert tettek meg a prototípus kategóriában. A győri Széchenyi István Egyetem csapata az idei versenyen kategóriát váltott és teljesen új, városi koncepció típusú elektromos autóval remekelt. A Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, illetve egyetlen magyar középiskolaként a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola diákjai is ott voltak a versenyen.