Szerkesztő (H.S.) bejegyzései

Csaknem 363 millió forintnyi adomány érkezett a Nemzeti Összefogás Vonalára

SMS-eken keresztül 362 millió 930 ezer forint adomány érkezett a nemzeti összefogás számlaszámára – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülését követően.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a 1357-es SMS-számra több mint 607 ezer ember küldött üzenetet, ennek értéke 145 millió 156 ezer forint. Emellett a nemzeti összefogás számlaszámára 217 millió 101 ezer forint folyt be. Balog Zoltán tájékoztatása szerint az adományokat öt karitatív szervezeten – Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat – keresztül használják fel. Az érintettek eddig 5-5 millió forintot kaptak, és most újabb 25-25 milliót utalnak számukra a védekezés költségeire és a helyreállításra. A miniszter elmondta: a befolyt adományok teljes összegét az árvízzel összefüggésben használják fel, s ha elfogy a pénz, újabb összegeket szavaznak meg.

Balog Zoltán bejelentette, hogy június 23-án a közmédiában tematikus napot tartanak, amely során további adományokra számítanak.

Bakondi György helyreállítási miniszterelnöki megbízott arról beszélt: a beérkező forrásokat csak karitatív adományozásra fordítják. Ez korábban a kitelepítettek ellátását, majd visszaköltöztetését jelentette, jelenleg pedig a fertőtlenítést. A lakossági károkra vonatkozóan azt javasolta, hogy az érintettek képileg dokumentálva jelentsék be azokat a biztosítóknál is. Megjegyezte: lakhatatlanná vált lakóház nem volt.

Utalt arra, hogy a közutak, vasutak állapotának felmérése még tart, és felmérik azt is, milyen károk keletkeztek a mezőgazdasági területeken. A víz 10 ezer hektár mezőgazdasági területet öntött el, és mintegy 360 hektár károsult a védekezési munkálatok miatt.

Balog Zoltán: a gyerekvállalást ösztönző intézkedésekre van szükség

Az emberi erőforrások minisztere szerint a családok gyerekvállalását ösztönző radikális kormányzati intézkedésekre lenne szükség. Balog Zoltán az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának hétfői ülésén arról beszélt, hamarosan a kormány elé kerülhet egy ezt célzó “demográfiai intézkedéscsomag”.

A miniszter utalt arra, hogy a “Ratkó-unokákként” emlegetett generáció még éppen szülőképes korban van, ezért lenne szükség a mielőbbi, gyermekvállalást világosan és célzottan segítő kormányzati döntésekre. Balog Zoltán az említett “demográfiai csomagról” csak annyit árult el, hogy azzal az első gyermekek mielőbbi vállalását kívánnák ösztönözni, valamint a harmadik gyermek megszületését. Arról is beszélt, hosszú távon, tehát ciklusokon átívelő családtámogatási rendszer kialakítására lenne szükség.

Balog Zoltn a bizottság előtti meghallgatásán a kormány eddigi családbarát intézkedéseit sorolva elmondta, 2011-ben és 2012-ben évente a családi adópolitikának köszönhetően mintegy 180 milliárd forint támogatás maradt mintegy egymillió családnál. Közölte, a gyermekes családoknál a nettó reáljövedelem 6,7 százalékkal nőtt az elmúlt két évben.

A miniszternek a képviselők mintegy száz kérdést tettek fel, a bizottság ülése így nem sokkal a parlamenti ülés előtt fejeződött be. A tárca vezetőjét a képviselők egyebek mellett a szociális szférát érintő béremelési elképzelésekről, a gyerekek nyári étkeztetéséről, és a szociális temetésről kérdezték.

A miniszter válaszában a számtalan kérdést feltevő szocialista Varga Lászlónak azt vetette a szemére, ha az MSZP-SZDSZ kormány nem szórta volna el a pénzt, akkor ma sokkal jobb helyzetben lenne az ország. Azt mondta, a képviselő arra a férjre emlékezteti, aki a kocsmában elissza a kosztpénzt, majd otthon az asztalt veri, mert csak egy fogásos ebédet kap.

A szociális temetés új intézményéről szólva azt mondta, majd a gyakorlat eldönti, hogy a legjobb megoldást találták-e meg, de szerinte az ügyben mindenképpen lépni kell. Jelezte, várják az MSZP, a kormányénál jobb javaslatait. Szavai szerint erkölcstelen az a helyzet, ahogy ma a temetéseknél “lehúzzák a magyar családokat”, ez pedig nem pártpolitikai kérdés. Balog Zoltán elfogadhatatlannak tartja, hogy a végtisztesség a rossz szociális helyzetben lévő embereknek nem adatik meg, mert olyan költségeket terhelnek rájuk, amiket nem tudnak kifizetni. Emiatt vannak, akiknek a holtteste hónapokig a kórházak hűtőkamrájában marad.

A rászoruló gyerekek nyári étkeztetésére vonatkozó LMP-s kérdésre a miniszter azt mondta, bár a központi támogatás összege nem nőtt, mégis több gyermek kaphat enni, mert a szociális programban részt vevő, jobb anyagi helyzetű önkormányzatoktól önerőt kérnek, így összességében emelkedik az étkezetésre fordítható forrás.

Balog Zoltán kitért a korábbi kormányzat közmunka-, illetve a jelenlegi kormányzat közfoglalkoztatási programjára is. A miniszter azt mondta, a kettő között a különbség az, hogy ma “vízgereblyézés” helyett csak értékteremtő munkát végeznek, valamint az, hogy a dolgozók korábban szociális jellegű juttatást kaptak érte, míg ma már bért.

(Forrás: MTI)

Gratuláció a női kézilabda Bajnokok Ligája magyar győzteseinek

Sportért is felelős miniszterként szeretném kifejezni gratulációmat a Győr Bajnokok Ligája-győztes női kézilabda csapatának. 1999 után újra a világ tetején vagyunk, s minden magyar ember nevében köszönöm azt a feledhetetlen élményt és büszkeséget, amit szereztek nekünk.

Kedves Lányok, Martín edző: gratulálok!

A kultúrához való hozzáférés előmozdításáról értekeznek Európa kulturális miniszterei

Hétfőn kezdődik az Európa Tanács (ET) 10. Kulturális Miniszteri Konferenciája Moszkvában.  Az esemény során a miniszterek megvitatják, hogyan járul hozzá a kultúrában való részvétel a demokrácia előmozdításához. Megvizsgálják továbbá, milyen jó gyakorlatok és szakpolitikai innovációk vannak a területen. Hazánk delegációját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vezeti.

A hétfőn kezdődő moszkvai konferencia fő témája a kormányzatok szerepe a kultúrához való hozzáférés előmozdításában, figyelembe véve a digitális kor nyújtotta lehetőségeket és a civil társadalommal történő együttműködést, továbbá a társadalmi igazságosság és szólásszabadság előmozdítását. A résztvevők emellett felmérik az ET perspektíváit más szervezetekkel való partnerségben.

A kétnapos megbeszélésen, melyen az Európai Unió tagállamainak kultúráért felelős miniszterei mellett további országok meghívott tárcavezetői is részt vesznek, felszólal Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is. A konferencia előkészítéséhez, valamint a kapcsolódó háttéranyagokhoz az ET felkérésére a budapesti Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány is nagyban hozzájárult, a tanácskozás témáira vonatkozó kérdőívek feldolgozásával.

Az ET 1976-ban hívta életre a kultúráért felelős miniszterek konferenciáját, melyet először Oslóban rendeztek meg. Magyarország 1989-ben csatlakozott az Európai Kulturális Egyezményhez. Az elmúlt évtizedekben egyetértés alakult ki Európában abban a tekintetben, hogy a konfliktusok megelőzésének és a konfliktusok utáni megbékélésnek modern, Európában elfogadott módszere a párbeszéd, valamint a tudáshoz való széles hozzáférés a fenntartható fejlődés jegyében.

Balog Zoltán felavatta nemzeti emlékhelyünket Debrecenben

Ma avatták fel a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégiumot nemzeti emlékhellyé nyilvánító emléktáblát. A Zsigmond Attila által tervezett, süttői mészkőből készült, 2 méter magas sztélébe süllyesztett mementót Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere leplezte le. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Kósa Lajos, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere, valamint Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki megáldotta a sztélét. Ezzel Mohács, Székesfehérvár, Pákozd és a rákoskeresztúri Újköztemető 301. parcellája után a debreceni emlékhely csatlakozott nemzeti emlékhelyeink sorába.

„A Nagytemplom és a Kollégium nemcsak a város és a református magyarság jelképe, de a magyar történelem és irodalom egyik igazodási pontja is. Műveltségünk, jellemünk, hagyományunk tükröződik benne. A dicső múlt hagyományának ápolása mellett fontos az is, hogy jelenünk és jövőnk is dicső legyen, hogy ne csak hivatkozzunk a múltra, hanem abból erőt merítve meghaladjuk azt.” – hangsúlyozta beszédében Balog Zoltán.

A Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium Hajdú-Bihar megye székhelyének közismert és jellegzetes épületegyüttese, a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet számos kiválóságának alma matere, amely a magyar történelem több jelentős eseményének is helyszínt biztosított: 1849. április 14-én a Kollégium Oratóriumában ülésező Országgyűlés határozata nyomán a Nagytemplomban hirdették ki a Habsburg-ház trónfosztását kimondó Függetlenségi nyilatkozatot, 1944. december 21-én pedig Debrecenben ült össze az ideiglenes magyar nemzetgyűlés. A nehéz időkben is fennálló magyar függetlenség gondolata tehát összeforrt az intézménnyel, amelyet az Országgyűlés 2012-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánított.