Szerkesztő bejegyzései

Gálaműsorral zárult a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje koncertsorozat

Ünnepélyes gálaműsorral zárult a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje 2014 (KmMZ) elnevezésű koncertsorozat november 22-én a fővárosi Pesti Vigadóban. Az eseményt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

 ”A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által is támogatott koncertsorozat és a hozzá kapcsolódó mozgalom generációk, népek, népcsoportok között teremt kapcsolatot és megmutatja, mi az, amire a 21. században is büszkének kell lennünk” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a koncert előtt tartott beszédében. “Feladatunk, hogy a magyar kultúra hagyományainak megőrzése és erősítése érdekében folytassuk azt, amit a nagy elődök, Kodály Zoltán és Bartók Béla elkezdtek” – tette hozzá a tárcavezető. 

 A Pesti Vigadó dísztermében tartott műsorban fellépett többek között Pál István Szalonna és bandája, néptáncos barátaik, Kovács Krisztián pusztinai csángó furulyás és énekes, a kobozon játszó Szilágyi Szabolcs, a Tekerős Barátok és a Misztrál együttes. A koncertet Agócs Julianna nyitotta énekével Dóra Áron furulyakíséretében. A gála fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, egyházi védnöke pedig Szabó István református püspök.

A koncerteket 2001 óta szervezi a Stereo Kft. és a Periferic Records, céljuk, hogy Kárpát-medencében élő magyar közösségek és nemzetiségek megismerjék egymás kultúráját, hagyományait és szokásait, javítsák és bővítsék kulturális kapcsolataikat. Idén öt határon túli városba, Királyhelmecre, Lendvára, Beregszászra, Nagyváradra és Magyarkanizsára jutott el a KmMZ koncertje. A korábbi évek koncertjeinek felvételeiből készített lemezek értékesítésének és a Magyar Református Egyház közreműködésével és támogatásával megvalósuló adománygyűjtésnek köszönhetően mintegy 2,5 millió forint értékű CD-adományt vehetnek át szombaton ezen városok küldöttei. A szervezők az elmúlt évek során mintegy 15 millió forint értékben adományoztak lemezeket határon túli városok könyvtárainak.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: a gyógyszerészek büszkék lehetne az elmúlt 25 évre

A gyógyszerészek büszkék lehetnek az elmúlt negyedszázadban elért eredményeikre, és a kormány továbbra is partnere kíván maradni szakmai szervezetüknek – mondta az emberi erőforrások minisztere november 22-én Budapesten.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara megalakulásának 25. és köztestületté válásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Balog Zoltán hangsúlyozta, a gyógyszerészek által képviselt családi vállalati filozófiának van helye a gazdaságban, ugyanúgy, mint a jó privatizációnak, hiszen így azok kezébe kerül a tulajdon, akik értenek ahhoz, amit csinálnak. A miniszter szerint a kormány a gyógyszerészi kamarával olyan gazdasági kultúrát hozott létre az elmúlt években, amely ezt a folyamatot erősíti. Mint fogalmazott, 2006-ban “súlyos folyamat indult el”, amit sikerült megállítani – utalt Balog Zoltán az akkori patikaliberalizációs törvényekre. Mint mondta, a 2010 előtti időszakot egyfajta rosszul felfogott piacgazdaság jellemezte, amely mindent a liberalizációnak rendelt alá, de ennek a gyógyszerészi és gyógyszertári helyzetben súlyos következményei lettek. “Káosz, gazdasági, szakmai és morális válság jellemezte a helyzetet” – tette hozzá.

Balog Zoltán megerősítette, hogy a gyógyszertárak vezetésében fontos a személyes felelősségvállalás, így olyan szabályzást hoztak létre, amely ezt lehetővé teszi. Utalt arra a jogszabályra, amely az idei év elejétől 25 százalékos, 2017-től pedig 50 százalékos gyógyszerészi tulajdonrészt ír elő a patikák üzemeltetésében. A miniszter úgy vélte, ez jó irány, és példa arra, hogy a káros folyamatokat, a “rossz privatizációt” vissza lehet fordítani. Balog Zoltán beszédében emlékeztetett arra is, hogy a gyógyszertámogatási rendszert úgy alakították ki, hogy a lakossági gyógyszerkiadásokat mintegy 10 milliárd forinttal csökkentették. A tárcavezető elmondta, az elmúlt években tett kormányzati intézkedések hatására a veszteséges gyógyszertárak száma 2010 és 2013 között egyharmadára csökkent, az ágazat adózás előtti eredménye 2010-hez képest a tavalyi évig két és félszeresére nőtt, a beszállítói tartozások több mint 30 százalékkal csökkentek, és visszaálltak a 2006-os szintre.

 MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán állami kitüntetést adott át Paweł Cebula minorita szerzetesnek

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a köztársasági elnök megbízásából Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adott át Magyarországon teljesített szerzetesi szolgálatáért és a lengyel-magyar kapcsolatok erősítéséért Paweł Cebula minorita szerzetesnek Budapesten, 2014. november 20-án.
 
A miniszter köszöntőjében kiemelte: Paweł Cebula nyelvben és barátságban tiszteletbeli magyar, akinek az élete és munkássága azt bizonyítja, hogy két nemzet szeretete élhet egy szívben. „A hitben és a szolgálatban egyfelé haladunk” – fogalmazott a tárca vezetője a díjátadáson.
 
P. Paweł Cebula a középiskolai tanulmányainak befejezése után jelentkezett a lengyel minoritákhoz. 1991-ben érkezett Magyarországra és részt vett az akkor újraindított minorita rendházak és plébániák életében. Egerben fejezte be teológia tanulmányait, 1993-ban szentelte pappá Miskolcon, ahol négy évig szolgált. 1997-2000 között Egerben, majd egy évig Aradon teljesített lelkipásztori szolgálatot, ahol kiemelten fontosnak tartotta a magyarok lelkipásztori ellátását. Közreműködött a krakkói magyar kápolna létrehozásában, valamint Szent Hedvig, Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéinek elhelyezésében az egri Minorita templomban.
 
Budapest, 2014. november 20.

Balog Zoltán egyezményt írt alá a macedón munkaügyi és szociális miniszterrel

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2014. november 20-án hivatalában fogadta Dime Spasov macedón munkaügyi és szociálpolitikáért felelős minisztert. A tárgyaláson a felek család- és népesedéspolitikával kapcsolatos kérdésekben egyeztettek, majd aláírták a magyar-macedón társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezményt. A találkozón részt vett Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyért felelős államtitkára is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének meghívására Magyarországra látogatott Dime Spasov macedón munkaügyi és szociálpolitikáért felelős miniszter. A magyar tárcavezető a tárgyaláson kiemelte: közös érdekünk Macedónia mielőbbi integrációja az Európai Unióba és a NATO-ba.
A felek egyetértettek abban, hogy mindkét ország az euro-atlanti szövetségben képzeli el jövőjét. Dime Spasov megköszönte Balog Zoltánnak, hogy Magyarország támogatja Macedóniát az európai felzárkózásban, s hozzátette: a folyamatos együttműködéssel tovább erősödnek a két ország kapcsolatai.
A magyar tárcavezető ismertette a Kormány család-és népesedéspolitikai intézkedéseinek részleteit. Dime Spasov elmondta, nem csak Magyarország és Macedónia, hanem a régió több országa is hasonló demográfiai problémákkal küzd, a jó gyakorlatok kölcsönös megismerésére feltétlenül szükség van. A macedón miniszter elismerően szólt arról, hogy Magyarországon az adórendszeren keresztül támogatjuk kiemelten a gyermekes családokat.  
A megbeszélést követően a tárcavezetők aláírták a magyar-macedón társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezményt, amely A kölcsönös előnyöket biztosít a két ország állampolgárai számára. A szerződés közvetlen célja a társadalombiztosítási és szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, valamint ennek eredményeként a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
A felek egyetértettek abban, hogy a megállapodás nyomán további pozitív eredményeket várnak a családok megerősödésében és a gazdasági kapcsolatokban is.
Budapest, 2014. november 20.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték a 85 éves Kertész Imrét

Az oktatási és kulturális kormányzat feladata az, hogy segítsen eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is – hangsúlyozta a 85 éves Kertész Imre tiszteletére tartott köszöntésen elmondott beszédében november 18-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az emberi erőforrások minisztere.

Jó, hogy itt van, jó, hogy itthon van; jó lenne, ha tényleg itthon lenne, még ha ez nem is olyan egyszerű – köszöntötte az 1929. november 9-én született Kertész Imrét Balog Zoltán. Mint hozzátette, “egy írónk van, aki Nobel-díjas”.  A miniszter elárulta, hogy gyakran szokott bosszankodni azon, mennyi félreértés kíséri Kertész Imre életművét. Ilyenkor azt szokta tanácsolni az író feleségének, Magda asszonynak, férje adjon egy nagy, tisztázó interjút, ő azonban ilyenkor csak annyit válaszol: nem ad, inkább olvassák. Balog Zoltán hangsúlyozta, az oktatási és kulturális kormányzat feladata segíteni eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is, hogy félreértések, féligazságok se akadályozzák meg az olvasókat abban, hogy eltaláljanak az életműhöz.

Csorba Csilla, a PIM főigazgatója felidézte: a Nobel-díjas író szövegei révén mára szinte “beköltözött a házba”; az ő kérdésfeltevése nyomán kérdezi az intézmény november 28-29-i holokauszt-konferenciája is: az irodalom mennyire alkotott relevánsat a holokauszt feldolgozásában? Morcsányi Géza, a Kertész Imre írásait Magyarországon gondozó Magvető Kiadó igazgatója köszönetet mondott a szerzőnek A végső kocsma című kötetéért, amellyel idén “megajándékozta” az olvasókat. “Ezt a könyvet, ahogy az eddigieket is, a lehető legnagyobb szeretettel és gondoskodással igyekszünk eljuttatni az olvasókhoz” – tett ígéretet az igazgató.

“Legyünk jóban!” – mondta Kertész Imre az este végén, megköszönve a születésnapi jókívánságokat. Daniel Barenboim izraeli karmester és Hermann Beil osztrák dramaturg videóüzenetben köszöntötte Kertész Imrét, Selyem Zsuzsa Az élet és a halál atonális könyveiben című laudációját Fullajtár Andrea és Rezes Judit olvasta fel; az este folyamán fellépett Várjon Dénes zongoraművész, Lukin Zsuzsanna énekművész, Szőke Szabolcs gadulkaművész és Kulka János színművész.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula