Szerkesztő bejegyzései

Zrínyi Miklós életműve napjainkban is időszerű

Zrínyi Miklós olyan államférfi volt, akinek az életműve a 21. század elején is időszerű – mondta az emberi erőforrások minisztere a költő, hadvezér halálának 350. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos nemzetközi konferencia megnyitóján, kedden Budapesten.

Balog Zoltán kiemelte: Zrínyi Miklós polihisztorként az élet szinte minden területén otthon volt, többek között a költészetben, az irodalomban, a politikában, a diplomáciában, a vadászatban is jeleskedett. Zrínyi neveltetése európai mércén alapult, de tudását a nemzet javára fordította, mindvégig egyetlen cél vezette, nemzetének szolgálata – tette hozzá.

Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka azt mondta: Zrínyi Miklós rendkívül összetett személyiségének bemutatására vállalkozott a konferenciát szervező három intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A Határok fölött címmel rendezett konferencia megnyitó ünnepségén a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban Mádi László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója bemutatta a Zrínyi-emlékérmét. Az ötezer forintos emlékérméből ötezer darabot bocsátott ki az MNB. A programsorozat második napján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Zrínyi-emléktáblát avatnak.

Zrínyi Miklós, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa 1620. május 1-jén született. Horvát eredetű főnemesi családból származott, dédapja az 1566-ban Szigetvár védelmében elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Magát katonának tartotta, fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. Zrínyi Miklóst 1664. november 18-án sebezte halálra egy vadkan. Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. A legelterjedtebb elmélet szerint a hadvezérrel a bécsi udvar (avagy a Zrínyiben riválisát látó Montecuccoli) által felfogadott Póka lőtte agyon. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Először adták át a Nemzet Művésze díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével első alkalommal adta át a Nemzet Művésze díjakat a Pesti Vigadóban, 2014. november 17-én.

A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a Kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó számára adományozható.

A díjátadó ünnepségen Balog Zoltán beszédében elmondta: a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezte, a kormány javasolta, az országgyűlés határozatba foglalta és a művészek eldöntötték, hogy kié lesz a Nemzet Művésze díj. A díjazottak azok, akiknél mű és ember, alkotás és sors egymásra mutat. Akiknél a tenni és a lenni nem alternatíva, hanem egymást feltételezi – emelte ki.

Mint fogalmazott: „A nemzet művészei olyan tiszta, ikonikus alakok, igazi nagyságok, akiknek tevékenysége előtt a művészeti élet képviselői és a közösség is kiemelkedő megbecsüléssel adózik. “Önök rendkívül sokat tesznek a nemzet nagyságáért és boldogságáért. Ez a díj most lehetőséget ad arra, hogy ezt valamelyest viszonozzuk, kifejezzük a megbecsülésünket, elismerésünket – mondta a tárca vezetője. Balog Zoltán hangsúlyozta: az a nemzet, amelyik ad magára valamit, képes megbecsülni értékeit.

A díj odaítéléséről a 11 Kossuth-díjjal kitüntetett művész alkotta Nemzet Művésze díj Bizottság dönt, melynek elnöke az MMA elnöke. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa, 2014-ben 655.500 forint.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Nemzet Művésze díjat adott át:

 

Építőművészet kategóriában Bachman Zoltán, Csete György, Finta József, Török Ferenc, Vadász György, Zalaváry Lajos részére.
 
Filmművészet kategóriában Jankovics Marcell, Gothár Péter, Makk Károly, Sára Sándor, Szabó István, Tóth János részére.
 
Fotóművészet kategóriában Balla Demeter, Korniss Péter részére.
 
Iparművészet kategóriában Bohus Zoltán, Hager Ritta, Németh János, Rubik Ernő, Schrammel Imre,  Solti Gizella, Székely László részére.
 
Irodalom kategóriában Ágh István, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szilágyi István, Tandori Dezső, Tornai József, Tőzsér Árpád
Vasadi Péter részére.
 
Képzőművészet kategóriában Bak Imre, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Keserü Ilona, Konok Tamás, Kő Pál, Melocco Miklós, Somogyi Győző részére.
 
Népművészet kategóriában Erdélyi Zsuzsanna, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc részére.
 
Színházművészet kategóriában Bánsági Ildikó, Béres Ilona, Blaskó Péter, Huszti Péter, Jánoskúti Márta, Marton Éva, Miller Lajos, Sándor György, Sinkó László, Törőcsik Mari részére.
 
Táncművészet kategóriában Novák Ferenc, Pártay Lilla, Tímár Sándor részére.
 
Zeneművészet kategóriában Balassa Sándor, Dubrovay László, Kocsár Miklós, Párkai István, Perényi Miklós, Sánta Ferenc, Szabó Dénes, Szakcsi Lakatos Béla, Szőnyi Erzsébet, Vásáry Tamás részére.

 

Budapest, 2014. november 17.

 

Emléket állítottak az ELTE-n a holokauszt és a második világháború áldozatainak

Emléket állítottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kampuszán az egyetem azon oktatóinak és hallgatóinak tiszteletére, akik a holokauszt során és a második világháborúban vesztették életüket.

A pénteki avatáson a Trefort-kertben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: tiszteletre méltóvá teszi az egyetemet, hogy együtt, különbségtétel nélkül emlékezik mindazokra, akik a zsidótörvények, a vészkorszak és a második világháború áldozatául estek. Volt egy világ, amikor az “együtt” magától értetődő volt – hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy az egyetem életében majdnem két évtizedig együtt tanultak a bölcsészkar és a természettudományi kar hallgatói a rabbiképző intézet tagjaival és a katolikus papnövendékekkel. Mint mondta, erre emlékeztetnek a nevek az emlékművön, egymás mellett. Balog Zoltán hangsúlyozta: “ha együtt tudunk a múltra tekinteni, akkor a jövőre is együtt emelhetjük a tekintetünket”.

Az avatáson Dezső Tamás, a bölcsészettudományi kar dékánja úgy fogalmazott: ha a második világháború óta eltelt hetven évben egyetlen elődje sem tette volna meg, ő dékánként, hivatalánál fogva és magánemberként is megköveti az egyetem minden volt hallgatóját és oktatóját, “akit emberi méltósága bármely aspektusában valaha sérelem ért”. Mint mondta, megköveti a hallgatókat, oktatókat, akiket a numerus clausus és a zsidótörvények következtében kirekesztés, fizikai, lelki sérülés ért. Dezső Tamás azt mondta, őszinte szívvel gyászolja azokat az egykori hallgatókat és oktatókat, akik valamely láger vagy gettó poklában pusztultak el, és azokat a polgári alkalmazottakat, akik bombatámadás miatt haltak meg, valamint a lövészárkokban elesetteket. Felhívta a figyelmet arra, az áldozatok többségének nincs sírja, így a Trefort-kerti kampusz mostantól emlékhellyé, az emlékezés helyévé vált, ahol sírok és sírkövek híján lehet majd emlékezni az emberi téboly áldozataivá esett elődökre, elveszett felmenőkre, “kaviccsal, virággal, gyertyával vagy koszorúval”.

Az emlékművet a Királyi Magyar Pázmány Péter (a mai Eötvös Loránd) Tudományegyetem azon egykori oktatóinak és hallgatóinak emlékére állították a kampuszon, akik életüket vesztették a zsidótörvények következtében munkaszolgálatosként, koncentrációs táborokban, üldöztetésben, vagy katonaként, polgári áldozatként.

Az egyetem épületének téglafalából eltávolított habarcs helyére – olyan magasságban, amely az olvasást lehetővé teszi – a Múzeum körúti kampuszon (azaz a Trefort-kerten) végigfutó, 280 méter hosszú, egy centiméter magas bronzcsíkon tüntették fel a 199 áldozat nevét. A sáv a Múzeum körúttól a Puskin utcáig öleli körbe az egyetemet, középpontjában megemlékező felirat került a falra.  Az avatáson megjelent Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete és André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. A rendezvény végén a megjelentek végigsétáltak a bronzcsík mellett, felolvasva az áldozatok nevét.

(MTI-EMMI)

Balog Zoltán: a magyarok számára kulturális jelentőséggel bír a német nyelv elsajátítása

A magyarok számára kulturális jelentőséggel bír a német nyelv elsajátítása – mondta november 14-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Külföldi Német Iskolák Világszövetsége és a Budapesti Német Iskola közös európai ülésének alkalmából.

Balog Zoltán a Budapesti Német Iskolában megrendezett eseményen hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben mennyire fontos volt a német jelenlét a magyar kultúrpolitikában, és ez a politikai rendszerváltás után is erős maradt. A miniszter – aki korábban a rendezvénynek otthont adó oktatási intézmény tanára volt – megjegyezte: a magyaroknak a német nyelv kulturálisan meghatározott szükségszerűség, ezzel szemben az angol egy elsajátítandó kommunikációs eszközt jelent. Az aktuális oktatáspolitikai kérdéseket, a szakképzés magyarországi helyzetét és a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség kérdését is érintő pódiumbeszélgetésen Balog Zoltán arra mutatott rá, hogy a magyar diákoknak nagy mennyiségű tananyagot kell megtanulniuk az egyetemen, majd diplomaszerzés után olyan munkahelyekre is kerülhetnek, ahol nincs szükségük a megszerzett tudásukra. A tárcavezető példaként említette a tanári diplomát szerzőket, akiknek több mint harminc százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. Úgy vélte, így kihasználatlan marad a megszerzett tudás, s ez mind az adófizetőknek, mind a kormánynak veszteség. A munkaerő elvándorlásáról szólva a tárcavezető megjegyezte, hogy a magyarok munkavállalása Ausztriában, Németországban vagy Svájcban az Európai Unió természetes belső mechanizmusaihoz, a közös munkaerőpiac dinamikájához tartozik, és a kormány a jövőben sem szeretné kizárni ezt a mozgást. 

Gabriel Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a panelbeszélgetésen azt mondta, a német vállalatoknak nagyon erős az elkötelezettségük a magyar munkaerőpiac iránt, és jelenleg mintegy 50 ezer tanuló vesz részt általuk támogatott szakmai képzésben. Úgy vélte, a Németországban a fiatalok körében tapasztalható alacsony munkanélküliségnek az az egyik magyarázata, hogy az oktatásnak világos helye van a gazdaságban, és a munkaerőpiaci kereslet egyensúlyban van a kínálattal. Knáb Erzsébet, az Audi Hungária Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója a beszélgetésen kiemelte, hogy a vállalat győri üzemében 2001 óta folyik duális szakképzés – amelynek lényege, hogy az iskola és a vállalat közösen finanszírozza a tanuló oktatását -, és azóta több mint 1400 tanuló tett szakvizsgát. Az igazgató egyetértett Balog Zoltánnal abban, hogy Magyarországon a szakmunkáról és a szakképzésről kialakult negatív képet meg kellene változtatni. Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, képzési programjaikkal fiatal munkavállalóiknak jövőképet és karrierlehetőségeket kívánnak mutatni. Emellett úgy vélte, mind Magyarországon, mind Németországban ideje lenne változtatni a családok azon felfogásán, hogy a gyerekeknek automatikusan egyetemre kell menniük, hiszen vannak egyéb alternatívák is. A Német Iskolák Világszövetségének képviseletében jelen lévő Detlef Ernst arra mutatott rá, hogy oktatási intézményeiknek alkalmazkodniuk kell a helyi sajátosságokhoz.

MTI-EMMI

 

 

Balog Zoltán köszöntője a Szociális Munka Napján

A Szociális Munka Napjának célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet azokra a szakemberekre, akik az év minden napján segítik, gondozzák segítségre szoruló honfitársainkat. November 12-én nekik mondunk köszönetet – felelősségteljes és önzetlen munkájuk minden állampolgár számára nélkülözhetetlen. A kormány elkötelezett a szociális és gyermekvédelmi ágazatban dolgozók által felhalmozott szaktudás és tenni akarás erősítésében. Ezért fontos, hogy az elkötelezett szakemberek megfelelő megbecsülésben részesüljenek. A kabinet tavaly decemberi döntésének köszönhetően a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti dolgozók idén januártól bérpótlékot kapnak, ami 5-11 százalékos emelkedést jelent, és ami a 73 ezer szakdolgozón túl a 20 ezer technikai munkatársat is érintette. Ezt 2015-ben is garantálja. A kormány a szociális és gyermekvédelmi ellátások biztosítását a közjó megteremtése, a szociális biztonság fenntartása, a szegénység elleni küzdelem fontos eszközének tekinti.

A Szociális Munka Napja alkalmából köszönjük az egész évben e fontos célokért tevékenykedő munkatársak munkáját.

Budapest, 2014. november 12.