Szerkesztő bejegyzései

Balog Zoltán: kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben

A kormány családtámogatási akcióprogramjának köszönhetően kétszázmilliárd forinttal marad több a családoknál a következő öt évben – közölte az emberi erőforrások minisztere november 11-én egy, a Központi Statisztikai Hivatalban tartott népesedési konferencián.

Balog Zoltán a Népesedési Kerekasztal megalakításának ötödik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen a 2015 és 2019 közötti akcióprogram elemei között említette a korábbi szociálpolitikai támogatást, “szocpolt” felváltó, azt kibővítő családi otthonteremtési kedvezményt (csok), az adókedvezmény-rendszer további kibővítését, a legalább egyik fél első házasságát kötőknek két évre szóló, ötezer forintos “nászajándékot”, a kismamák részmunkaidős foglalkoztatási támogatását, valamint a bölcsődei férőhelybővítést. A miniszter hangoztatta: a kormány célja, hogy a tervezett, “kívánt” gyerekek megszülessenek Magyarországon, illetve a gyermekvállalás ne legyen szegénységi kockázat. Utalt arra, hogy a fiatalok statisztikai átlagban 2,1 gyereket szeretnének vállalni, ám átlagosan csak 1,35 gyerek születik, továbbá arra is, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő családokban születik több gyerek, van, ahol – például északkelet-borsodi és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségekben – az átlagos termékenységi mutató eléri a 2,39-et.

Minden gyermek érték – folytatta -, akárhová születik is, ezért meg kell adni mindenkinek a lehető legtöbb esélyt. Jelezte, ha egy gyerek hátrányos helyzetű térségbe, szegény cigány családba születik, akkor háromszoros hátránnyal indul az életben. Balog Zoltán szerint Magyarországnak és a Kárpát-medencei magyarságnak az ereje a családokban és a megszületendő gyermekekben van. Arról beszélt, a kormány számára ezért létfontosságú minden család és minden gyermek, és ezért is akarják – az újabb intézkedések mellett – a családbarát szemléletet terjeszteni. Jelezte, ez utóbbi nélkül egy aktív népesedési politika sem tud igazán eredményeket elérni. A cél az – mondta -, hogy többen szülessenek Magyarországon, mint ahányan meghalnak. Emlékeztetett arra, hogy 1981 óta csökken a népesség, 2011-ben volt a mélypont. Akkor 1,24 volt a születési ráta. Közölte, a jelenlegi 1,34-es rátának 2,1-re kellene nőnie ahhoz, hogy az ország mostani népességszáma megmaradjon. Ez a 2,1-es ráta éppen egybeesik a fiatalok gyermekvállalási kedvével – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy Európában a tervezett és a megszületett gyermekszám közötti különbség Magyarországon az egyik legnagyobb.

A miniszter a gyermekvállalásra ösztönző kormányzati lépésekre utalva azt mondta, a családi élet és a munka világának összeegyeztethetőségének kulcskérdésében még további lépésekre van szükség. Közölte, 2014-ben a gyermekek után járó adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztése már 260 ezer családot érint a korábbinál kedvezőbben. A 2015 januárjától várható változások között arról beszélt, hogy az Országgyűlés várható döntése értelmében a munkáltatóknak a gyerek ötéves koráig (az eddigi három év helyett) részmunkaidős foglalkoztatást kell biztosítaniuk azoknak a nagycsaládos édesanyáknak, akik kérik. Tájékoztatása szerint nemcsak a teljes munkaidőben dolgozó, hanem a gyesről, gyedről visszatérő szülők esetében 100 ezer forintig lesz munkáltatói adókedvezmény. Ez azt jelenti, hogy fele annyi munkaidőre ugyanannyi adókedvezményt kapnak, mint ha teljes munkaidőben foglalkoztatnák az anyákat.

Elmondta, a tervek szerint a 43 ezer kisgyermekes szülőből 14 ezer részmunkaidős foglalkoztatott után mintegy 870 millió forinttal több kedvezmény marad a munkáltatóknál. A korábbi szocpolt jövő év közepére felváltó családi otthonteremtési kedvezményt ismertetve elmondta, azt most már használt lakás vásárlására, illetve felújításra is igénybe lehet venni. Közölte, a kedvezmény mértéke a tervek szerint 400 ezer forinttól hárommillió forintot meghaladó összegig terjedhet a jövedelmi viszonytól függően, és már egy gyermek vállalása esetén is kérni lehet majd. Számításaik szerint a csok jövőre 5-6 ezer családot érinthet négymilliárd forintos kerettel, 2016-ban ennek a kétszeresére emelkedhet a forrás összege. Balog Zoltán arról is beszélt: “nyelvpolitikai küzdelem” az, hogy a közgondolkodás családbaráttá váljék, hiszen valamilyen intézmény megnevezése az arról való gondolkodást is jelzi. Közölte, ezért nevezik át várhatóan már januártól a terhességi gyermekágyi segélyt várandóssági és csecsemőgondozási díjra is.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke – aki a Népesedési Kerekasztalt öt éve összehívta – a konferencián arról beszélt, hogy Magyarországon ma a közbeszéd tárgyává kell tenni azt, hogyan lehet ösztönözni, hogy megszülessenek a kívánt gyerekek. Azért állt oda öt éve “az Akadémia tekintélyével” Kopp Mária orvos kezdeményezése mellé, mert úgy látta, meg kell találni a módját annak, hogy Magyarországon a születésszám növekedjen. Semmilyen kirekesztést nem lát abban, ha a kormány azokat támogatja, akik gyerekeket vállalnak, hiszen ez az egész közösség érdeke, akár van gyerekük, akár nincs.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az újabb családpolitikai kormányzati intézkedéseket ismertté kell tenni, mert még mindig sokan vannak az érintettek között, akik nem ismerik a lehetőségeiket. Példaként említette a családi adókedvezményt, amely nem a gyermek születésétől, hanem a fogantatás utáni 90. naptól jár. Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal mostani vezetője azt mondta, céljuk olyan széles körű társadalmi együttműködés megalapozása, amely napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását elősegítő intézkedésekre.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: a kulturális kapcsolatok erősítik a gazdasági együttműködéseket

Ha nincs kulturális és bizalmi megalapozása két ország kapcsolatának, akkor az üzletemberek is nehezebben dolgoznak, azonban ha mindez megvan, a gazdasági együttműködések is gyümölcsözőbbek lesznek – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 33. Isztambuli Könyvvásár magyar standjának megnyitása után november 8-án az MTI-nek telefonon adott interjújában.

A miniszter kiemelte, hogy az az új külpolitikai irány, amelyet keleti nyitásnak neveznek, éppen erről, a kulturális identitás és a gazdasági érdekek összekötéséről szól. ”A Pál utcai fiúk például az elmúlt öt évben 22 kiadást ért meg, ilyen ismertségünk és ilyen szeretet van irántunk, amely gazdasági együttműködésekben is gyümölcsözni fog” – hangsúlyozta Balog Zoltán. A könyvvásár magyar díszvendégségével kapcsolatban tartott beszédében a miniszter a magyar nyelvről, annak fordításának nehézségeiről beszélt. Kiemelte, hogy egy ilyen “izolált nyelven” írt szépirodalmi művet nagyon nehéz úgy lefordítani, hogy azt az olvasók ugyanúgy szeressék és évezzék, mint az eredeti művet.

“Egy ilyen könyvvásár a fordítók ünnepe is, azoké, akik képesek visszaadni például a pesti grundnak, a pesti srácoknak a világát, akik elérik, hogy Nemecsek alakját ugyanolyan szimpátia és szeretet övezze, mint Magyarországon” – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter a két ország “önértelmezésének” hasonlóságairól is beszélt, mint mondta, Magyarország ugyanannyira híd Kelet- és Nyugat-Európa között, mint ahogy Törökország Európa és Ázsia között. “Azoknál a népeknél, amelyeknek kulturális gyökerei több civilizációhoz is kötődnek, a félreértés és a meg nem értés is alapérvényű tud lenni, hiszen nem úgy látnak bennünket a világban, ahogy mi látjuk magunkat. Ezért is fontos, hogy például irodalmi műveink hogyan mutatnak be minket” – vélekedett. 

Az isztambuli könyvvásáron a magyar program gerincét az elmúlt években törökül megjelent vagy jelenleg fordítás alatt álló kötetek adják olyan írók műveivel, mint Márai Sándor, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Dragomán György, Rakovszky Zsuzsa vagy Szabó Magda, a helyszínen pedig mások mellett Esterházy Péter, Darvasi László, Tóth Krisztina, Spiró György, Hoppál Mihály és Pintér Tamás mutatkozik be a közönségnek. A miniszter kiemelte a stand gyerekkönyves részlegét is, ahol a Pál utcai fiúk mellett a Vuk török kiadása, valamint a magyar népmesék is nagy sikernek örvendenek a közönség körében.

A törökországi látogatásán Balog Zoltán Abdurrahman Arici török kulturális és idegenforgalmi miniszterhelyettessel is találkozott, az egyeztetésen a magyar-török kulturális kapcsolatrendszerről volt szó. A miniszter elmondta, hogy tárgyaltak egyebek mellett a Szigetváron épülő látogatóközpontról, amely az I. Szulejmán szultán emlékművéhez való zarándoklatot fogja segíteni, megújul a budapesti Gül Baba türbe, valamint Pécsen is terveznek fejlesztéseket a dzsámihoz kapcsolódóan. Magyarország az isztambuli Kossuth-ház kiállításának megújításában vesz részt, ehhez a miniszter személyes keretéből is hozzájárul. Ennek átadását jövő év március 15-re tervezik.

Az isztambuli könyvvásár Törökország legfontosabb könyvszakmai eseménye, amelyen tavaly összesen 28 ország képviseltette magát és 450 ezernél is többen látogatója volt. Magyarország először 2012-ben állított külön standot és az elmúlt két évben az egyik legnagyobb érdeklődést a magyar irodalom iránt mutatták a török olvasók. A kétoldalú kulturális kapcsolatok jegyében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége április 24. és 27. között Törökország lesz.

MTI

Fotó: EMMI

Nagyszabású Munkácsy-kiállítás nyílt Sanghajban

Mintegy száz, Magyarországról érkezett festmény mutatkozik be Sanghajban a Munkácsy és kora – Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című kiállításon, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitott meg november 3-án a kínai nagyvárosban.

A tárlatra a Magyar Nemzeti Galériából és Pákh Imre magángyűjteményéből érkeztek művek Sanghajba. A kiállítás alapvetően Munkácsy munkásságára koncentrál, mintegy 35 festmény a mester életművét reprezentálja, de a festő barátjának, Paál Lászlónak, Szinyei Merse Pálnak és a realista festészeti tradíciókat követő magyar festőknek, továbbá a szolnoki művésztelep és a nagybányai művésztelep alkotóinak képei is szerepelnek a tárlaton. A nagyszabású kiállítást Kína és Ázsia legnagyobb múzeumában, a sanghaji China Art Museumban tartják, amelynek ez idén a legnagyobb időszaki kiállítása.    

Örömteli, hogy ilyen mennyiségű és minőségű magyar festmény képviselteti magát külföldön – hangsúlyozta az MTI-nek Balog Zoltán. A miniszter szerint a magyar delegáció jelenléte is üzenet a kínai partnereknek a kétoldalú kapcsolatok, a keleti nyitás politikájának fontosságát illetően. A kultúrán át a bizalom és a gazdasági együttműködés alapjai is épülnek – jelentette ki a miniszter. A tárcavezető beszédében Munkácsyval kapcsolatban azt emelte ki: ő az a festő, akin keresztül Magyarország meg tudja mutatni, hogy viszonylag kis mérete ellenére milyen gazdag kultúrával rendelkezik.

Si Ta-vej, a tárlatnak otthont adó China Art Museum igazgatója arról beszélt, hogy bár a képek száz évvel ezelőttiek, a mai napig nagy hatásuk van és ez a két ország közötti nagy földrajzi távolság ellenére is érezteti hatását. A kiállítás négyéves előkészítő munka eredményeként valósult meg. A sanghaji szépművészeti múzeum korábbi vezetője, Li Lej ragaszkodott ahhoz, hogy Sanghajba hozza a Munkácsy-válogatást, amely az eddigi legszínvonalasabb magyar képzőművészeti megjelenés lett az országban – mondta el az MTI-nek Révész Ágota, a sanghaji magyar főkonzulátus korábbi kulturális és oktatási szakdiplomatája, nyárig az együttműködés fő koordinátora. Révész Ágota szerint az idősebb kínai művészgeneráció jól ismeri Munkácsyt, ugyanis a festőművész-hallgatók számára a tananyag része volt, a társadalmilag érzékeny, drámai festészetet többek között Munkácsy művei alapján tanulták. Várhatóan sokan tekintik majd meg a tárlatot, a múzeumot hétköznapokon 7-8 ezren, hétvégenként átlagosan naponta 10 ezren látogatják. A január 28-ig látogatható kiállítás Sanghaj után Pekingbe, majd Moszkvába utazik tovább.

Balog Zoltán november 3-án emléktáblát avatott a sanghaji magyar kolónia egykori vezetője és a város egyik legjelentősebb üzletembere, Komor Pál tiszteletére, majd a Park Hotelben bejelentette, hogy magyarországi ösztöndíjprogram indul kínai diákok számára.

MTI

Emléktáblát avatott Komor Pál tiszteletére Balog Zoltán Sanghajban

Emléktáblát avatott november 3-án a sanghaji magyar kolónia egykori vezetője és a város egyik legjelentősebb üzletembere, Komor Pál tiszteletére az emberi erőforrások minisztere Sanghajban, ahol bejelentette, hogy magyarországi ösztöndíjprogram indul kínai diákok számára.

Balog Zoltán a kínai nagyváros Zsidó Emlékmúzeumában Csen Csien múzeumigazgatóval együtt avatta fel Komor Pál emléktábláját. A zsidó származású Komor Pál 1898 és 1948 között élt Sanghajban. A zsidóüldözésre válaszul az üzletember 1938-ban megalapította a Nemzetközi Bizottságot, amely ellátta a Sanghajba menekülő – elsősorban osztrák és német – zsidó családokat dokumentumokkal, lehetővé téve továbbutazásukat az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába. Becslések szerint a Nemzetközi Bizottság mintegy 16 ezer menekültnek segített. Balog Zoltán beszédében azt hangsúlyozta, hogy menekültek mindig vannak és mindig is lesznek, segítség ugyanakkor nem mindig adódott. Komor Pál példája azt bizonyítja, hogy összefogással a bajból is lehet jó dolgokat teremteni, ráadásul az összefogással erősíteni lehet két ország, két város kapcsolatát, ahogy azt Sanghaj is Budapest esete is mutatja – fogalmazott a miniszter. Az eseményre Valerie Komor, Komor Pál Amerikában élő idős unokája levelet küldött, amelyben nagyapját igen szerény, elismerést nem kereső emberként írta le. Szerénysége ellenére is bizonyára nagyon büszke lenne arra, hogy szeretett városa elismerte a másokért végzett erőfeszítéseit – állt a levélben. Komor Pál tevékenységére az elmúlt években – a zsidóság városbeli történetével párhuzamosan – irányul nagyobb figyelem. Tavaly év elején a sanghaji Peace Hotelben nyílt fotókiállítás életéről, idén nyáron Menekülés Sanghajba címmel a Sanghaj és a zsidó menekültek, valamint Komor Pál, a zsidómentő magyar diplomata témákban kettős kiállítás emlékezett a Budapesti Történeti Múzeum a Szegedi Tudományegyetem Konfucius Intézetével együttműködésben.

Az emléktábla-avatást követően Balog Zoltán a Hudec László tervei alapján készült Béke Szállodában bejelentette, hogy a híres sanghaji magyar építészről elnevezett magyarországi ösztöndíj létesül kínai egyetemisták számára. Hudec László 65 épületet tervezett Sanghajban. A program keretében a magyar fél a két ország közti diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulója alkalmából 65 ösztöndíjat kínál fel – jelentette be Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet.  A Hudec Ösztöndíj révén építészetet, várostervezést és dizájnt, vizuális gondolkodásmódot tanulhatnak a kínai diákok magyar egyetemeken. A három sanghaji egyetemnek felajánlott ösztöndíj első nyertesei már 2015 februárjában megkezdhetik tanulmányait Magyarországon, ahol Hudec László is az elméleti alapokat szerezte ahhoz, hogy később Sanghajban világhírűvé válhasson – fogalmazott Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára. Az emberi erőforrások minisztere november 3-án megnyitja a Munkácsy és kora, Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című nagyszabású kiállítást.

MTI

Balog Zoltán átadta a Károli Gáspár-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át 2014. október 31-én, a Reformáció Napján. A díjakat idén Felhősné dr. Csiszár Sarolta etnográfus muzeológus, Benczúr László építész, vezető tervező és Dr. Bódiss Tamás karnagy, előadóművész, zenepedagógus vehette át.

Az egyházügyért is felelős miniszter kiemelte: a történelemben nem egyedülálló, hogy ami egy közösség belső ügyeként indul el, az később egy sokkal tágabb közösség életére is hatással lesz és akár a történelem menetét is befolyásolja. A reformáció és az abból kinövő hitbeli megújulás, kultúra, gazdasági szemlélet mindannyiunk közös ügye, mert abból azok is gazdagodnak, akik nem tartoznak a reformációból kinőtt egyházi közösségekhez – mondta.

Balog Zoltán a díjátadáson hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja, hogy a Reformáció Emléknapján olyan kiemelkedő személyiségeket részesítsenek elismerésben, akik az egyházak körein belül folytatnak tevékenységet, de abból az egész nemzetnek, az egész kultúrának haszna van. Nem csak összegyűjteni és megőrizni kell a reformáció értékeit, hanem úgy kell bemutatni a mai magyaroknak, hogy érezzék a jelentőségét, a súlyát és a szépségét mindannak, amit az elmúlt ötszáz évben a reformáció kultúrája jelentett – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: a magyar nyelv gazdagsága elképzelhetetlen Károli Gáspár munkássága nélkül, aki nem csak megújította és megőrizte a nyelvet, hanem nyelvteremtő is volt. Azzal a csodálatosan gazdag nyelvvel, amit ő használt először, megpróbálta visszaadni a Bibliának az üzenetét és sokan ma is ebből élnek – mutatott rá.

A díjat olyan kiemelkedő személyek kaphatják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.

Felhősné dr. Csiszár Sarolta etnográfus muzeológus, a vásárosnaményi Beregi Múzeum nyugalmazott igazgatója. Két évtizede kutatja a református egyházművészetet, kiemelten az úrasztali terítőket. 1995-től vesz részt a Magyar Református Egyház által megindított felmérésben, a határon túli magyar egyházak gyülekezeteinek gyűjteményi összeírásában. A kutatás során az úrasztali terítők és egyéb templomi textíliák felmérését végezte. Az eredmények összegző kiadásával 1999-ben indult a Magyar Református Egyházak Javainak Tára sorozat, melynek 25 megjelent kötetének társszerzője.

Benczúr László építész, vezető tervező. Szakmai elhívatása és az egyház iránti elkötelezettségének középpontjában a protestáns egyházi építészet, templomok és gyülekezeti központok tervezése áll. 1990 után számos evangélikus templomot és központot tervezett. A modern hazai evangélikus templomépítészet megteremtőjévé és vezető alakjává vált. Benczúr László tizenkét éven át tagja volt a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének, jelenleg is tagja az egyház Országos Presbitériumának.

Dr. Bódiss Tamás, karnagy, előadó művész, zenepedagógus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. Zenei tevékenysége szerteágazó, középpontjában a sokoldalú egyházzenei munkásság, elsősorban a református egyházi zene és éneklés művelése áll. 1982-től vezet kórusokat, többek között a Goudimel Kamarakórust, majd a Soli Deo Gloria Kamarakórust társkarnagyként. Részt vett a Protestáns Kántorátus alapításban és társvezetésében. Énekes-zenés liturgiák, fesztivál-koncertek, kórustalálkozók és más zenés események szervezője, szerkesztője és levezetője. A Magyar Egyházzene folyóirat „Református kántor” című melléklet szerkesztője 2000-től.

Budapest, 2014. október 31.