Nem egyszerűen emberiességi kérdés, sok dologban az egész ország, a többségi lakosság jövőjét is meghatározza, hogy sikeres lesz-e a romák felzárkóztatása – vélekedett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Bécsben, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytatott köz- és felsőoktatási, valamint társadalmi felzárkózási témakörökben az osztrák kormány tagjaival és nemzetközi szervezetek képviselőivel.

A romák integrációja „stratégiai jövőkérdés” is, hatszázezer magyarországi roma mintegy fele mélyszegénységben él, a szakképzettség hiánya munkanélküliséghez vezet és az átlagos várható élettartam Magyarországon a romák körében tíz évvel alacsonyabb az országos átlagnál.

A tárgyalásokon Balog Zoltán a kormány eddigi intézkedéseivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem lehet csupán szociálpolitikai oldalról megoldani a problémát, oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai megközelítésre is szükség van. Nem csak a kisebbségnek kell megtanulnia, hogy maga is képes legyen a cselekvésre, de a többségi lakosságnak is meg kell tanulnia, hogy ne atyáskodó legyen a hozzáállása. Nem mentorokra, hanem partnerségre van szükség. Ez az a pont, amelyben a magyar roma-stratégián még lehet fejleszteni.

Joannisz Dimitrakopulosz, az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) kutatási igazgatója elismerően szólt a magyar roma stratégiáról. A szakértő szerint a speciális nehézségekkel küzdő területek fejlesztése mellett a hátrányos megkülönböztetés ellen is küzdeni kell. A tárgyalások során szó esett oktatási kérdésekről is.

Claudia Schmied, osztrák kulturális és közoktatási miniszter gratulált a magyar miniszternek az iskolák állami fenntartóváltásához. Karlheinz Töchterle, osztrák felsőoktatási miniszter úgy gondolja, hogy tandíj nélkül nem lehet ma megoldani egyetlenegy országban sem a felsőoktatás kérdését, rossz kompromisszumnak nevezte, hogy nem vezették be a tandíjat Ausztriában.

Andrzej Mirga, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadója az EU keretében született nemzeti romastratégiákkal kapcsolatban rámutatott többek között az adatgyűjtés nehézségeire is, egyes országokban törvények tiltják az etnikai alapú adatgyűjtést, pedig mérhető eredményekre lenne szükség.

 A három bécsi-magyar diplomáciai képviselet – a kétoldalú, az ENSZ- és az EBESZ-nagykövetség – közös szervezésében megvalósult rendezvény a Jogok, esélyek, perspektívák elnevezésű programsorozat része.

EMMI

Fotó: MTI, Filep István