fotók címkéhez tartozó bejegyzések

Balog Zoltán átadta a Lukács Móric-díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Lukács Móric-díjakat, amely azoknak a magánszemélyeknek és civil szervezeteknek adományozható, akik közösségszervező tevékenységükkel kiemelkedőt alkottak, munkájukkal az adományozás kultúrájának fejlődését segítették elő. Az elismerést idén Lovas Józsefné, óvónő és bábjáték oktató, Dr. Mess Béláné Dr. Mezey Klára, a Pécsi Székesegyházi Plébánia Caritas csoport vezetője és a székesfehérvári Echo Innovációs Műhely vehette át.

Balog Zoltán az elismerések átadásán emlékeztetett: Lukács Móric, a díj névadója, a 19. század második felében élő író és közéleti ember volt, aki a saját vagyonából áldozott a köz javára és egyike volt azoknak a politikusoknak, aki az elsők között ismerte fel a civil szervezetek fontosságát a társadalomban.

A tárca vezetője kiemelte: azok, akik példát mutatnak a tevékenységükkel, követendő utat jelölnek ki. A díjazottak hiteles és elkötelezett emberek, akik személyiségükkel azt üzenik a közösségnek, hogy lehet mások nehézségein segíteni. Hatásukra a környezetük tagjai újra tudnak hinni a közösségben, a megtartó közösség erejében, a közösségi élményekben – tette hozzá.

Balog  Zoltán hangsúlyozta: Magyarország jövője azon is múlik, hogy sikerül-e újra az erős közösségek nemzetévé válnunk, mert azok megtartó ereje nélkül nem létezhet a jövő Magyarországa. A polgárok saját világa, az önszerveződés, az erős közösségek mindannyiunk fontos szövetségesei, ezért szükség van olyan példamutató emberekre, mint az idei díjazottak – mondta.

A rendezvényen részt vett és a miniszterrel a díjakat átadta Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Lovas Józsefné több évtizede óvónőként, bábjáték oktatóként és református egyházi tisztségviselőként a leghátrányosabb helyzetűek felkarolása érdekében végzett példaértékű közösségteremtő munkát Magyarországon és a külhoni magyarság körében. Felkarolta a határon túli magyar óvodák támogatását és bábos szaktanfolyamokat indított óvodapedagógusoknak, hitoktatóknak Magyarországon, Erdélyben és Kárpátalján.

Dr. Mess Béláné Dr. Mezey Klára a Caritas csoport vezetőjeként végez önkéntes munkát a Pécsi Székesegyházi Plébánián. A Caritas csoport tagjai rászoruló családokat és idős embereket segítenek, elhagyott betegeket látogatnak, hajléktalanoknak nyújtanak segítséget és általános iskolai gyermekeknek tartanak délutáni foglalkozásokat.

Az Echo Innovációs Műhely olyan közhasznú szervezet, amely elkötelezett közösségszervező és magas színvonalú szakmai tevékenységet folytat a székesfehérvári civil szervezetek feladatainak hatékony ellátása érdekében. A szervezet általános és specifikus fejlesztési koncepciók, stratégiai tervek kidolgozásával, kutatási programokkal, képzési projektekkel, célzott szolgáltatásokkal, projektgenerálással, szervezetfejlesztéssel segíti elő a helyi közösségek életét, a civil társadalom és a nyilvánosság fejlesztését.

Budapest, 2014. szeptember 16.

Közép-Európa 1989 – Balog Zoltán: a szabadságszeretet jelentette a kezdetet

A két nép szabadságszeretete jelentette a kezdetet a német egység megvalósulásához – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 11-én este a Pesti Vigadóban a budapesti német nagykövetség által rendezett ünnepi fogadáson.

A hagyományos fogadást Budapesten ezúttal nem a német egység napján, Németország nemzeti ünnepén, október 3-án tartották. Lieselore Cyrus nagykövet szerint mindezt gesztusnak szánták, így kívántak ugyanis megemlékezni a huszonöt évvel ezelőtti magyar határnyitásról, amely több tízezer NDK-s menekültnek tette lehetővé, hogy Ausztriába utazzon. A határ megnyitásával kapcsolatos döntést Németország soha nem felejti el – hangsúlyozta, kiemelve: 25 évvel ezelőtt ezen a napon keletkezett az első repedés azon a falon, amely megosztotta Németországot és Európát. A német és az európai újraegyesülés a határnyitással kézzelfogható közelségbe került. Utalt arra, hogy az elmúlt negyed században Németország számtalan alkalommal fejezte ki háláját az országnak.

“Ezért most, a 25. évfordulón úgy döntöttünk, egyszerűen csak annyit mondunk, hogy köszönjük, Magyarország” – mondta a nagykövet, 1989-et a “csodák évének” nevezve. A német újraegyesüléshez való hozzájárulás egyidejűleg a kapcsolatok kiépítésének és elmélyítésének kezdetét jelentette – hangsúlyozta Lieselore Cyrus, úgy értékelve, hogy ezek a kapcsolatok ma olyan erősek és sokrétűek, mint soha korábban. Balog Zoltán szimbolikusnak nevezte, hogy október 3-át “áthelyezték” szeptember 11-re. Mindez jelképes gondolatot hordoz magában, kifejezi azt, hogy a német egység kiindulópontja a két nép szabadságvágyában keresendő – jelentette ki. 

Lieselore Cyrus-szal, az új német nagykövetasszonnyal

Lieselore Cyrus-szal, az új német nagykövetasszonnyal

A magyar és a német nép szabadságára utalva Balog Zoltán felidézte 1956-ot. 1989-ben több tízezer keletnémet menekült Magyarországtól olyan támogatást kapott, amilyen támogatásban részesült több tízezer magyar menekült 1956-ban Németországban, Ausztriában és Svájcban. Magyarországon, a “legvidámabb barakkban” a magyarok előtt annak idején rendkívül nehéz feladat állt, segíteniük kellett a németeknek, hogy “egyik otthonukból a másikba” el tudjanak jutni, ami igazából abszurditásnak számított. Elszántság és akarat nélkül mindez nem sikerült volna – emelte ki a miniszter. Az 1989. szeptember 10-11-i eseményekkel kapcsolatban Balog Zoltán feltette a kérdést, hogy valójában ki is formálja a történelmet, a nép vagy a politikusok. Ezzel összefüggésben felidézte a keletnémet tüntetők híres jelszavát – “Mi vagyunk a nép” -, amely eljutott odáig, hogy “egy nép vagyunk”. Ezt úgy sikerült elérni, hogy egymásra talált a nép és a politikusok akarata – mutatott rá Balog Zoltán.

A miniszter hangsúlyozta, hogy annak idején nemcsak a politikusok akartak segíteni, hanem a hétköznapi emberek, egyházi képviselők, aminek megvoltak a hagyományai. Két népről van szó, más történelemmel, más habitusokkal, és mégis nagy szimpátia köti össze őket – jelentette ki, hozzáfűzve: “minden különbség ellenére nagyon jól megértjük egymást”. “Soha nem nyitottuk volna meg az osztrák-magyar határt – folytatta Balog Zoltán -, ha elhittük volna mindazt, amit a kommunista újságok írtak annak idején Nyugat-Németországról. Hittünk azonban a szabadságban, tudtuk, hogy a német nép ketté van osztva, és láttuk, hogy a valóság más, mint amiről annak idején az itteni újságok beszámoltak.” Utalt arra, hogy nem kell szóról szóra elhinni mindent abból sem, ami ma a nyugati újságokban megjelenik Magyarországról, hanem a valósabb kép érdekében el kell látogatni az országba. A magyar kormány döntése nyomán 1989. szeptember 11-re virradó éjjel megnyitották az osztrák-magyar határt, így keletnémet menekültek ezrei távozhattak Ausztriába.

MTI, EMMI

Fotó: Bartos Gyula

 

Balog Zoltán átadta a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon első alkalommal adta át a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjak elismerő okleveleit Budapesten. A havonta 25, 50 illetve 75 ezer forintos ösztöndíjat az osztatlan pedagógusképzésben részt vevő hallgatók kaphatják.

„A Klebelsberg Ösztöndíjat azért hoztuk lére, hogy a megerősítsük a pedagógusok hivatásának megbecsülését, a nélkülözhetetlen tudást és a tudni akarást, amivel csak ők rendelkeznek” – jelentette ki Balog Zoltán beszédében a Klebelsberg-ösztöndíjas hallgatók tiszteletére megrendezett ünnepségen a Művészetek Palotájában. A miniszter kiemelte: „Ez az ösztöndíj a jövő pedagógus-társadalmának az alapja.”

„Kimondott távlati célunk inspirálni a fiatalokat arra, hogy egyre népszerűbb legyen a pedagógusképzés. Kimondott távlati célunk, hogy ez a kizárólag osztatlan pedagógusképzésben résztvevőknek járó ösztöndíj a jelképe legyen a megújuló tanárképzésnek is, amely rámutatott: az osztatlan tanárképzésnek nincs alternatívája” – tette hozzá Balog Zoltán.

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program célja a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása a hivatásuk szerinti tartós elhelyezkedésre, a diplomaszerzést követően álláshely biztosítása, továbbá valamennyi tanárszakot, szakpárt – elsősorban a természettudományos tanárszakokat, hiányszakokat, szakpárokat – választó tanárjelöltek számának növelése, a hazai köznevelés szakos tanári ellátottságának megerősítése.

Az Ösztöndíj 2013/14-es tanévre meghirdetett, első felhívására összesen 529 darab pályázat érkezett, a bírálati eljárás lezárását követően a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság 437 pályázatot terjesztett fel szerződéskötésre. A pályázatok elbírálásánál a fő szempont a hiányszakok pedagógus-igénye volt, ezt követte a pályázó felvételi eredménye, a munkavállalási régió érintettsége a választott hiányszak esetében, végül a pályázó szociális helyzete. Így 112 hallgató havonta 75 ezer, 293 hallgató havonta 50 ezer, s 32 hallgató havonta 25 ezer forint ösztöndíjban részesül.

A megítélt összeg az ösztöndíjas hallgató képzési időszakának első és második félévére vonatkozik. A képzési időszak 2. évfolyamának 1. félévétől a Klebelsberg Ösztöndíj Bizottság által meghatározott súlyozott tanulmányi átlagszintekhez / kreditindexhez igazodik majd az ösztöndíj mértéke. Ha a hallgató jól teljesít, a teljes képzési időn keresztül havi ösztöndíjban, összesen akár több mint 3,5 millió forintban is részesülhet.

Az ösztöndíjat nyert hallgatók a szükséges mellékletek benyújtása után a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) kapott visszaigazolást követően 5 napon belül, szeptemberig visszamenőleg, egy összegben kapják meg az első félévre esedékes ösztöndíjat, majd ezt követően félévente legfeljebb két részletben várható az ösztöndíj.

Az ösztöndíjasok teljes listája a KLIK honlapján olvasható, s az alábbi linken keresztül érhető el:

http://bit.ly/1ajgXs0

Európa indentitásválságban van

Az emberi erőforrások minisztere vasárnap Esztergomban, a Becket Szent Tamás emléknapon arról beszélt, hogy Európa indentitásválságban van, az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, “nem lesz belőlük előrevivő központi erő”.

A miniszter a keresztény értékekről és az európai identitásról rendezett konferencián szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette példaként, amelyből “először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek”.

Balog Zoltán véleménye szerint a keresztények gazdagabbak lesznek attól, hogy adnak a másiknak, és a keresztény, nemzeti kormányzás legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyéni boldogulás optimumát összekösse a közjó hasznával.

Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, “nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére” – mondta előadásában Balog Zoltán. A miniszter hozzátette, “annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik”.

Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. “A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni” – tette hozzá.

Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. “Enyhén aggódnak” viszont amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz” – fogalmazott a diplomata.

A konferenciát megelőzően ökumenikus szertartást tartottak Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, illetve a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.

20140105 – Esztergom

Balog Zoltán tárgyalásokat folytatott az indonéz képviselőházi alelnökkel

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ma hivatalában fogadta Priyo Budi Santoso indonéz képviselőházi alelnököt. A találkozón a magyar miniszter bejelentette, hogy Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében a magyar kormány 50 ösztöndíjat ajánl fel indonéz hallgatók számára. A tárgyaláson a felek kölcsönösen megerősítették az oktatás területén történő további együttműködési szándékukat is.

Priyo Budi Santoso kiemelte, hogy Magyarország az ázsiai szigetország legfontosabb stratégiai partnere a közép-kelet európai térségben, ezért a régióban elsősorban Magyarországgal szeretnék tovább fejleszteni és más területekre is kiterjeszteni a már meglévő oktatási együttműködést.

Balog Zoltán köszönetét fejezte ki, hogy az Indonéziával fennálló felsőoktatási partneri kapcsolatnak köszönhetően a Darmasiswa ösztöndíj keretein belül 1993 óta már 170 magyar hallgató tanulhatott az ázsiai országban. Jelezte, hogy a két ország közötti kiváló együttműködést mutatja az is, hogy 2013 folyamán egyaránt sikerrel zajlott le a budapesti I. Indonéz-Magyar Rektori Konferencia, valamint az Indonéziában megrendezett kétnapos Magyar-Indonéz Felsőoktatási Fórum.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország törekszik az együttműködés további megerősítésére. Ezt szolgálja többek között a kidolgozás alatt álló Magyarország-ASEAN Ösztöndíjprogram, valamint a Stipendium Hungaricum program, amelyek keretében az indonéz fél részére 50 ösztöndíjat ajánlanak fel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az együttműködés realizálása érdekében kezdeményezi kétoldalú tárcaközi megállapodás létrehozását az indonéz kormánnyal, amihez Balog Zoltán a képviselőházi alelnök támogatását kérte.

Priyo Budi Santoso megköszönte a magyar felajánlást, és megerősítette, hogy Indonézia is elkötelezett a két ország közötti felsőoktatási kapcsolatok fejlesztésében. Ezt alátámasztandó tájékoztatta Balog Zoltánt arról, hogy Indonézia viszonossági alapon ösztöndíjprogramot tervez indítani magyar hallgatók számára.

A tárgyaláson az indonéz fél kérésére Balog Zoltán ismertette a magyar kormányzati reformokat az egészségügy, a család-, illetve a gyermekvédelem területén.

(Fotó: Árvai Károly, Kormány.hu)