fotók címkéhez tartozó bejegyzések

Ülésezett a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács

Ma reggel a testület elnöki feladatait ellátó emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán meghívására összeült a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT). Az ülésen a Tanács munkájában részt vevő szervezetek képviselői megvitatták az idén júniusban a Dunán végigvonuló, rekordméretű árvízhez kapcsolódó sikeres védekezési és helyreállítási munkálatokból fakadó tapasztalatokat.

Az ülésen a testület elnöke, Balog Zoltán beszámolt arról, hogy a nyár eleji, soha nem látott méretű dunai árvíz következtében létrejött példátlan összefogásnak köszönhetően több mint 460 millió forint adomány gyűlt össze a Nemzeti Összefogás Vonalán és Számlaszámán. Az adományokról a Tanács eddig három részletben döntött. Az NHKT munkájában résztvevő segélyszervezetek közül a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet eddig 56-56 millió Ft összegben (5, 25 és 26 millió Ft) a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat 52-52 millió Ft összegben (5, 25, 22 millió Ft) részesült a felajánlásokból. A befolyt adományokat a szervezetek védekezési és helyreállítási munkákra fordították és fordítják.

A mai ülésen a fennmaradó 194 millió forintból 143 millió forint egyenlő mértékű felosztásáról is döntöttek a Tanács tagjai, mely összeget a szervezetek a sérült lakóépületek újjáépítésére fordítanak. A még fennmaradt felajánlásokhoz a szervezetek a későbbiekben jutnak hozzá. Az ülésen ismét elhangzott, hogy minden magánszemély és szervezet kiemelt köszönetet érdemel, aki, amely adományával támogatta a Nemzeti Összefogás Vonalát.

A júniusban létrejött NHKT feladata a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetek kezelése során az adományok gyűjtésének és a rászorulókhoz való eljuttatásának koordinálása. A testület munkájában az EMMI, a Belügyminisztérium, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mellett az említett legnagyobb magyarországi segélyszervezetek képviselői vesznek részt.

Balog Zoltán rektori megbízást és egyetemi tanári kinevezéseket adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország Miniszterelnöke megbízásából rektori megbízási okiratot, Magyarország Köztársasági Elnöke megbízásából egyetemi tanári kinevezésről szóló okiratokat adott át Budapesten, 2013. október 8-án.

A miniszter köszöntőjében kiemelte: az egyetemi tanárok alkotják Magyarország szellemi elitjét. Az elitre pedig több figyelem hárul, ami felelősséggel is jár. Az egyetemi tanárok felelőssége sokrétű. Felelősségük van egyrészt a felsőoktatás sorsának alakításában, hogy a terület megtalálja helyét nem csupán a részben, hanem az egészben is; a nemzetstratégiához illeszkedően, s hozzátette: „felelősségük van abban is, hogy mi történik a felsőoktatás keretein belül. Mert a lényeg ott dől el: hogy mit adunk át, hogyan adjuk át, és hogyan veszik át.

A tárcavezető kiemelte: az egyetemi tanároknak is felelőssége van abban, hogy hogyan alakul a felsőoktatás. Mint mondta, az már kiderült: úgy, ahogy eddig volt, nem maradhat tovább, szerkezeti változásokra van szükség a felsőoktatásban. Bizakodásra ad okot, hogy konszenzusra jutottak az egyetemi tanárokkal abban, hogy „így ne tovább, de másként igen”.

Balog Zoltán hangsúlyozta, a magyar felsőoktatásban egyszerre van jelen a hagyomány és az innováció. Megfogalmazása szerint a hagyományra méltán lehetünk büszkék, az innováció pedig nem modernkedést kell, hogy jelentsen, miközben megújulás nélkül nem lehet továbblépni.

A professzori hivatásról elmondta: feladatuk a hallgatók beavatása a tudomány szentségébe, amitől nem csak diplomás lesz valaki, hanem az elit tagja is. „Mert ettől lesznek az ország elitje a diplomás emberek: tudástól, tartástól, stílustól és teljesítménytől.

Az emberi erőforrások minisztere rektori megbízási okiratot adott át

DR. MESZLÉNYI RÓZSA, a Tomori Pál Főiskola rektora részére.

Az emberi erőforrások minisztere egyetemi tanári kinevezést adott át

DR. ALBERT SÁNDOR, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. BACHMANN BÁLINT, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. BAJNOK LÁSZLÓ, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. BÁNTAY PÉTER, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. BÉKÉS CSABA JÁNOS a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

DR. BERÉNYI ERVIN LÁSZLÓ, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. BÉRES TAMÁS, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense részére,

DR. BIRTALAN ÁGNES, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. BÜKI ANDRÁS ZOLTÁN, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. CZAKÓ ERZSÉBET, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense részére,

DR. CSÁSZI LAJOS, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa részére,

DR. CSEHI ZOLTÁN, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense részére,

DR. CSERTI JÓZSEF, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. DAVID MICHAEL SINGLETON, a Pannon Egyetem vendégoktatója részére,

DR. DEMETROVICS ZSOLT, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. DINYA ELEK, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

DR. DUSZA JÁNOS, az Óbudai Egyetem kutatóprofesszora részére,

DR. EDELMAYER ANDRÁS, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, a Széchenyi István Egyetem alkalmazott kutatóprofesszora részére,

DR. FORRÓ ENIKŐ, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense,

DR. GADÓCZINÉ DR. FEKETE ÉVA, a Miskolci Egyetem egyetemi docense részére,

DR. GÁBRIELNÉ DR. WILHELM MÁRTA MARIANNA, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense,

DR. GELLÉR BALÁZS JÓZSEF, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. GERGELY GYÖRGY, a Közép-európai Egyetem egyetemi docense,

DR. GUBICZA JENŐ, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. GUTTMAN ANDRÁS, a Pannon Egyetem tudományos tanácsadója,

DR. GYULAVÁRI TAMÁS, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense részére,

DR. HALÁSZ IVÁN, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense részére,

DR. HELYES ZSUZSANNA, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. HENDRIK HANSEN, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi docense részére,

DR. HÓRVÖLGYI ZOLTÁN, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense részére,

DR. HULKÓ GÁBOR, az Óbudai Egyetem kutatóprofesszora részére,

DR. ILLÉS ÁRPÁD, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. IVÁNYI PÉTER, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. JANKÁNÉ DR. PUSKÁS BERNADETT, a Nyíregyházi Főiskola főiskolai tanára részére,

DR. JENEI SÁNDOR, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. JUHÁSZ ISTVÁN, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. KAMP SALAMON, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos egyházzenei igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. KARÁTSON DÁVID, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. KATONA TAMÁS JÁNOS, a Pécsi Tudományegyetem tudományos főmunkatársa,

DR. KELETI TAMÁS, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense,

DR. KISS ZOLTÁN LÁSZLÓ alezredesnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense részére,

DR. KORÁNYI ANDRÁS, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi docense részére,

DR. KOSZTA LÁSZLÓ, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. LÉVAY GYÖRGY ISTVÁN, a Semmelweis Egyetem főiskolai tanára részére,

DR. LŐRINCZ ZOLTÁN, a Kaposvári Egyetem főiskolai tanára részére,

DR. MACZELKA NOÉMI, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai tanára részére,

DR. MAGYAR JÁNOS, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. MERTINGER VALÉRIA, a Miskolci Egyetem egyetemi docense részére,

DR. MINÁROVITS JÁNOS, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. MÓDIS LÁSZLÓ, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. MOHAY MIKLÓS, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense részére,

DR. NAGY NOÉMI, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. NEMESLAKI ANDRÁS, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense részére,

DR. NÉMETH TAMÁS a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára részére,

DR. NOVÁK ZOLTÁN, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. Ö. KOVÁCS JÓZSEF, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense részére,

DR. PÁSZKA IMRE, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. RURIK IMRE, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. SALLAI JÁNOS, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense részére,

DR. SÁRY GYULA, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. SÉLLEI NÓRA KATALIN, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. SIMON JÁNOS, a Kodolányi János Főiskola egyetemi docense részére,

DR. SOLTÉSZ PÁL, a Debreceni Egyetem egyetemi docense részére,

DR. STACHÓ LÁSZLÓ, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. SZABÓ ZOLTÁN BÉLA, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete és a Széchenyi István Egyetem tudományos tanácsadója részére,

DR. SZALAI CSABA, a Heim Pál Kórház Központi Laboratóriumának laborvezetője, a Semmelweis Egyetem tudományos tanácsadója részére,

DR. SZEBENI JÁNOS, a Miskolci Egyetem főiskolai tanára részére,

DR. SZEDERKÉNYI GÁBOR, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense részére,

DR. SZÉLL MÁRTA, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. SZILÁGYI MÁRTON, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. SZŐKE KATALIN GABRIELLA, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. TEGYEY GABRIELLA, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. TÓTH MIKLÓS, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense részére,

DR. TÖRÖK ÁKOS, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense részére,

DR. UNGER JÁNOS, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense.

DR. URBÁNYI BÉLA, a Szent István Egyetem egyetemi docense részére,

DR. VELLAI TIBOR, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DR. WINKLER GÁBOR, a Szent János Kórház osztályvezető főorvosa, a Miskolci Egyetem főiskolai tanára részére,

DR. WOPERA ZSUZSANNA, a Miskolci Egyetem egyetemi docense részére,

DR. ZIMONYI ISTVÁN, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense részére,

DRÁFI KÁLMÁN FERENC DLA, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docense részére,

FÜLÖP JÓZSEF DLA, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi docense részére,

POJJÁKNÉ DR. VÁSÁRHELYI JUDIT, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője részére.

Balog Zoltán: Közép-Európának szüksége van Németországra

A közép-európai országoknak szükségük van Németország megértésére, rokonszenvére és arra, hogy határozottabban képviselje a térséget – emelte ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Ingolstadtban a német egység helyreállításának évfordulóján mondott ünnepi beszédében.

Balog Zoltán a bajor város hivatalos ünnepi rendezvényének szónokaként hangsúlyozta: Németországnak vállalnia kell a nagyságából és az erejéből fakadó felelősséget, határozottabban kellene betöltenie a “Közép-Európa szószólója” szerepet, és erősebben kellene kiállnia a térség országaiért a “brüsszeli gyámkodással” szemben is, hogy az Európai Unióban ne a tagállamok “feje felett döntsenek”, hanem erősödjön a “föderális rendszer”, amelyben mindenki a saját útját járhatja – mondta a miniszter.

Németországot és a közép-európai régiót nemcsak a régmúlt évszázadok közös történelme köti össze, a magyarokat és a németeket pedig nemcsak ezer év és megannyi – sokszor jó, néha viszont rossz ügyekben – kötött szövetség, hanem a legutóbbi történelmi fordulat, a vasfüggöny lehullását követő nagy átalakulás is, amelyet Németország egyedülálló sikerességgel hajtott végre – emelte ki Balog Zoltán. “Ki értheti meg igazán Közép-Európát, ha nem Németország?” – vetette fel.

A közép-európai volt szocialista országoknak szükségük van barátokra, és talán ez a helyzet Németországgal is. Németországnak vannak “gazdasági partnerei, pénzügyi partnerei, stratégiai szövetségesei, de szüksége van igaz barátokra is” – mondta Balog Zoltán. Ilyen igaz barát Magyarország, amelyet “történelmileg, kulturálisan és emberileg oly sok minden” köt össze Németországgal – tette hozzá a miniszter németül elmondott beszédében.

Hangsúlyozta: a németeket mindig szívesen látják Magyarországon, és örömmel veszik a tanácsaikat is. Európában “néha nem nézik jó szemmel”, amit a magyarok tesznek, de a magyarok szívesen megvitatják mindazt, amit kifogásolnak. “Tanulékonyak vagyunk, és néha valóban szükségünk van baráti tanácsra” – mondta Balog Zoltán a nagyjából százfős hallgatóság előtt, amelynek soraiban voltak képviselők a német parlamentből, a bajor tartományi gyűlésből és az ingolstadti városi tanácsból. Az ünnepségen részt vett Mydlo Tamás müncheni főkonzul és Somogyi Tivadar győri alpolgármester is. A két város közti kapcsolatok egyebek mellett azért erősek, mert Ingolstadt az Audi központja, és az autógyártó társaság Győrben is működtet üzemet.

Balog Zoltán Ingolstadt főpolgármesterének meghívására érkezett Bajorországba, előadását megelőzően a városvezető felkérésére a régi városházán ellátja kézjegyével a város Arany Vendégkönyvét is.

(Szöveg: MTI, fotó: Magyar Turizmus Zrt. / Zelnik Péter Zénó)

Balog Zoltán Ingolstadtban

Balog Zoltán köszöntötte Tarics Sándor olimpiai bajnokot 100. születésnapján

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az alább olvasható levélben köszöntötte a világ legidősebb élő olimpiai bajnokát, az 1936-os berlini olimpián győztes magyar vízilabda-válogatott játékosát.

Balog Zoltán köszöntőlevele Tarics Sándor olimpiai bajnok 100. születésnapjára

Török kulturális központot adott át Balog Zoltán Budapesten

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Yunus Emre Török Kulturális Központ nyitóünnepségén kiemelte, hogy remélhetőleg a magyar–török kapcsolatok egyre erősebbek lesznek.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a török nép barátsága hosszú időre nyúlik vissza. Példaként említette, hogy az 1876-1878-as orosz–török háború alatt a magyarok a törökök mellett álltak, a magyar diákok a törököket támogató tüntetéseket is szerveztek. A miniszter úgy vélte, bár “a politika törékeny világ”, a két nép közötti kapcsolatok stabilitását a kultúra adja. Ezért is üdvözölte a török kulturális központ megnyitását.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy Törökország sokat tesz a magyarországi török műemlékek megőrzéséért, felújításáért. Közölte azt is, hogy Magyarország két kulturális szakdiplomatát küld Törökországba, és remélhetőleg hamarosan magyar kulturális intézet is nyílik Törökországban.

Ömer Celik, Törökország kulturális- és idegenforgalmi minisztere az intézmény csütörtöki felavatásán hangsúlyozta: fontos lépcsőfok a két nép közötti kulturális együttműködésben a Yunus Emre Török Kulturális Központ megnyitása Budapesten. Az intézet a magyar–török barátságot jelképezi – tette hozzá.

A török nép támogatta a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét 1956-ban és 1989-ban. Törökországban őrzik Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc és Bartók Béla emlékét, ami azt bizonyítja, hogy igen nagy tiszteletet éreznek a magyarok felé – fogalmazott a politikus.

A 13-14. században élt Yunus Emre költőről, filozófusról elnevezett török kulturális központ – amely az Andrássy út 62. szám alatt, közvetlenül a Terror Háza Múzeum mellett található – előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel, konferenciákkal, szemináriumokkal, festmény- és fotókiállításokkal várja azokat, akik érdeklődnek Törökország, a török nyelv, kultúra, művészet és történelem iránt. Anyanyelvi tanárok bevonásával török nyelvtanfolyamokat indít, továbbá egyetemekkel együttműködve turkológiával kapcsolatos tudományos tevékenységeknek is otthont ad az intézmény.

Hayati Develi, a Yunus Emre Intézet elnöke hangoztatta: a világ számos pontján működő kulturális központjaikon keresztül igyekeznek megosztani nyelvüket és kultúrájukat. Ha az emberek megismerik egymás kultúráját, az segíti a békés egymás mellett élést. Az Andrássy úton lévő kulturális központ megnyitásával új korszak nyílik a török–magyar kapcsolatépítésben.

Az ünnepség napján nyílt meg a központban az Oszmán–magyar kapcsolatok dokumentumok tükrében című kiállítás, amely – az intézet megfogalmazása szerint – a múltban közös sorsot átélő két társadalom közötti toleranciát, barátságot és az együttélés kultúráját tükrözi. A tárlaton bemutatott 30 dokumentum közül a legrégebbi 1562-ből, a legújabb 1918-ból való.

(Szöveg: MTI/EMMI, Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)

Török kulturális központot adott át Balog Zoltán Budapesten