Ha nincs kulturális és bizalmi megalapozása két ország kapcsolatának, akkor az üzletemberek is nehezebben dolgoznak, azonban ha mindez megvan, a gazdasági együttműködések is gyümölcsözőbbek lesznek – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a 33. Isztambuli Könyvvásár magyar standjának megnyitása után november 8-án az MTI-nek telefonon adott interjújában.

A miniszter kiemelte, hogy az az új külpolitikai irány, amelyet keleti nyitásnak neveznek, éppen erről, a kulturális identitás és a gazdasági érdekek összekötéséről szól. ”A Pál utcai fiúk például az elmúlt öt évben 22 kiadást ért meg, ilyen ismertségünk és ilyen szeretet van irántunk, amely gazdasági együttműködésekben is gyümölcsözni fog” – hangsúlyozta Balog Zoltán. A könyvvásár magyar díszvendégségével kapcsolatban tartott beszédében a miniszter a magyar nyelvről, annak fordításának nehézségeiről beszélt. Kiemelte, hogy egy ilyen “izolált nyelven” írt szépirodalmi művet nagyon nehéz úgy lefordítani, hogy azt az olvasók ugyanúgy szeressék és évezzék, mint az eredeti művet.

“Egy ilyen könyvvásár a fordítók ünnepe is, azoké, akik képesek visszaadni például a pesti grundnak, a pesti srácoknak a világát, akik elérik, hogy Nemecsek alakját ugyanolyan szimpátia és szeretet övezze, mint Magyarországon” – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter a két ország “önértelmezésének” hasonlóságairól is beszélt, mint mondta, Magyarország ugyanannyira híd Kelet- és Nyugat-Európa között, mint ahogy Törökország Európa és Ázsia között. “Azoknál a népeknél, amelyeknek kulturális gyökerei több civilizációhoz is kötődnek, a félreértés és a meg nem értés is alapérvényű tud lenni, hiszen nem úgy látnak bennünket a világban, ahogy mi látjuk magunkat. Ezért is fontos, hogy például irodalmi műveink hogyan mutatnak be minket” – vélekedett. 

Az isztambuli könyvvásáron a magyar program gerincét az elmúlt években törökül megjelent vagy jelenleg fordítás alatt álló kötetek adják olyan írók műveivel, mint Márai Sándor, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Dragomán György, Rakovszky Zsuzsa vagy Szabó Magda, a helyszínen pedig mások mellett Esterházy Péter, Darvasi László, Tóth Krisztina, Spiró György, Hoppál Mihály és Pintér Tamás mutatkozik be a közönségnek. A miniszter kiemelte a stand gyerekkönyves részlegét is, ahol a Pál utcai fiúk mellett a Vuk török kiadása, valamint a magyar népmesék is nagy sikernek örvendenek a közönség körében.

A törökországi látogatásán Balog Zoltán Abdurrahman Arici török kulturális és idegenforgalmi miniszterhelyettessel is találkozott, az egyeztetésen a magyar-török kulturális kapcsolatrendszerről volt szó. A miniszter elmondta, hogy tárgyaltak egyebek mellett a Szigetváron épülő látogatóközpontról, amely az I. Szulejmán szultán emlékművéhez való zarándoklatot fogja segíteni, megújul a budapesti Gül Baba türbe, valamint Pécsen is terveznek fejlesztéseket a dzsámihoz kapcsolódóan. Magyarország az isztambuli Kossuth-ház kiállításának megújításában vesz részt, ehhez a miniszter személyes keretéből is hozzájárul. Ennek átadását jövő év március 15-re tervezik.

Az isztambuli könyvvásár Törökország legfontosabb könyvszakmai eseménye, amelyen tavaly összesen 28 ország képviseltette magát és 450 ezernél is többen látogatója volt. Magyarország először 2012-ben állított külön standot és az elmúlt két évben az egyik legnagyobb érdeklődést a magyar irodalom iránt mutatták a török olvasók. A kétoldalú kulturális kapcsolatok jegyében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége április 24. és 27. között Törökország lesz.

MTI

Fotó: EMMI

Emléktáblát avatott november 3-án a sanghaji magyar kolónia egykori vezetője és a város egyik legjelentősebb üzletembere, Komor Pál tiszteletére az emberi erőforrások minisztere Sanghajban, ahol bejelentette, hogy magyarországi ösztöndíjprogram indul kínai diákok számára.

Balog Zoltán a kínai nagyváros Zsidó Emlékmúzeumában Csen Csien múzeumigazgatóval együtt avatta fel Komor Pál emléktábláját. A zsidó származású Komor Pál 1898 és 1948 között élt Sanghajban. A zsidóüldözésre válaszul az üzletember 1938-ban megalapította a Nemzetközi Bizottságot, amely ellátta a Sanghajba menekülő – elsősorban osztrák és német – zsidó családokat dokumentumokkal, lehetővé téve továbbutazásukat az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába. Becslések szerint a Nemzetközi Bizottság mintegy 16 ezer menekültnek segített. Balog Zoltán beszédében azt hangsúlyozta, hogy menekültek mindig vannak és mindig is lesznek, segítség ugyanakkor nem mindig adódott. Komor Pál példája azt bizonyítja, hogy összefogással a bajból is lehet jó dolgokat teremteni, ráadásul az összefogással erősíteni lehet két ország, két város kapcsolatát, ahogy azt Sanghaj is Budapest esete is mutatja – fogalmazott a miniszter. Az eseményre Valerie Komor, Komor Pál Amerikában élő idős unokája levelet küldött, amelyben nagyapját igen szerény, elismerést nem kereső emberként írta le. Szerénysége ellenére is bizonyára nagyon büszke lenne arra, hogy szeretett városa elismerte a másokért végzett erőfeszítéseit – állt a levélben. Komor Pál tevékenységére az elmúlt években – a zsidóság városbeli történetével párhuzamosan – irányul nagyobb figyelem. Tavaly év elején a sanghaji Peace Hotelben nyílt fotókiállítás életéről, idén nyáron Menekülés Sanghajba címmel a Sanghaj és a zsidó menekültek, valamint Komor Pál, a zsidómentő magyar diplomata témákban kettős kiállítás emlékezett a Budapesti Történeti Múzeum a Szegedi Tudományegyetem Konfucius Intézetével együttműködésben.

Az emléktábla-avatást követően Balog Zoltán a Hudec László tervei alapján készült Béke Szállodában bejelentette, hogy a híres sanghaji magyar építészről elnevezett magyarországi ösztöndíj létesül kínai egyetemisták számára. Hudec László 65 épületet tervezett Sanghajban. A program keretében a magyar fél a két ország közti diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulója alkalmából 65 ösztöndíjat kínál fel – jelentette be Szilas Cecília pekingi magyar nagykövet.  A Hudec Ösztöndíj révén építészetet, várostervezést és dizájnt, vizuális gondolkodásmódot tanulhatnak a kínai diákok magyar egyetemeken. A három sanghaji egyetemnek felajánlott ösztöndíj első nyertesei már 2015 februárjában megkezdhetik tanulmányait Magyarországon, ahol Hudec László is az elméleti alapokat szerezte ahhoz, hogy később Sanghajban világhírűvé válhasson – fogalmazott Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára. Az emberi erőforrások minisztere november 3-án megnyitja a Munkácsy és kora, Magyar művészet a 19-20. század fordulóján című nagyszabású kiállítást.

MTI

A kormány családbarát intézkedéseivel segíteni akarja, hogy Magyarországon megszülethessenek a tervezett gyerekek. Az emberi erőforrások minisztere erről hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián beszélt.

Balog Zoltán a tervezett gyerekek megszületését segítő Három Királyfi Három Királylány Mozgalom rendezvényén közölte, a következő években fokozatosan, 2019-ig a duplájára kívánják emelni a kétgyerekes családok adókedvezményét. Tájékoztatása szerint már jövő januártól bevezetik a fiatal házasok támogatását; ez havonta 5 ezer forint pluszt jelent két éven keresztül, illetve az első gyerek vállalásáig, amikor a szülők már ennél nagyobb családi kedvezményekre is jogosultak lesznek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezményrendszernek köszönhetően évente több mint 300 milliárd forint marad a családoknál. Ez valójában nem kedvezmény, hanem adózatlan jövedelem, amit a családok gyereknevelésre fordíthatnak – fűzte hozzá a miniszter.

A miniszter a korábbi szociális és családügyi államtitkárság kettéválasztását azzal indokolta, hogy így még nagyobb figyelem irányulhat mindkét területre, továbbá jelzi azt is, hogy a kormány a családpolitikára kiemelt figyelmet fordít, hiszen – szavai szerint – ezekre a családokra épül a jövő társadalma. Közölte, nem akarják, hogy a gyermekvállalás szegénységi kockázat legyen Magyarországon, mint ahogy egyébként az több európai országban.

A konferencia témájára – az apák szerepére a családokban – utalva arról beszélt, azoknak a férfiaknak lényegesen jobbak az életesélyei, akik családban élnek, és négyszer jobbak azoknak, akik gyerekeket is nevelnek – idézett egy felmérést. Hangsúlyozta a gyereknevelést segítő állami források, intézmények elnevezését, hiszen azok pozitív vagy negatív üzenetet hordoznak a társadalom felé. Elmondta, olyan támogatási rendszert akarnak, amiben a gyereket nevelőknek nem azt kell bizonygatniuk, hogy ők rászorultak és ezért segélyre van szükségük. Jelezte, ezért például a “terhességi gyermekágyi segély” elnevezést várhatóan “várandósági csecsemőgondozási díjra” változtatják.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család-, és ifjúságügyért felelős államtitkára arról beszélt, felmérések szerint a családalapító fiatalok kettőnél több gyereket szeretnének, de a nők végül átlagosan csak 1,3 gyereket szülnek, ezért akarja a kormány a gyerekvállalás nehézségeit megkönnyíteni a számukra. Közölte, a kormányzat kiemelt támogatására számíthatnak azok a civil szervezetek is – köztük a konferenciát szervező Három Királyfi Három Királylány Mozgalom – amelyek hasonló tevékenységet végeznek azért, hogy a “kívánt gyerekek megszülethessenek”.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar családtámogatási rendszer európai összehasonlításban is nagyon kedvezőnek számít, és az apák számára is hozzáférhető. Ezzel összefüggésben utalt arra a döntésre, ami szerint a gyerekek után járó szabadságot már nem csak az egyik szülő veheti igénybe, hanem mind a kettő, és hogy az apáknak a gyerek születése utáni két hónapban további szabadnapokat is járnak.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula