A Van Helyed Alapítvány Alkotóház az az épület, ahol a tenni akarást ünnepeljük, cigány és nem cigány emberek – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Ózdon. Balog Zoltán a megújult alkotóház és az alapítvány új oktatási stúdiójának átadása alkalmából azt mondta: a kormány és az alapítvány megálmodói azt szeretnék elérni, hogy cigány és nem cigány emberek éljenek a lehetőségeikkel, “aki akar, az tehessen”.

Ezt az akarást pedig el kell ismerni, nem segéllyel, hanem tanulási és munkalehetőséggel – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy boldogulni tudjon az is, aki nehéz sorból jön. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ózdi alkotóházban az “akarást is meg lehet tanulni”. Mint mondta, érdemes akarni, mert az lehetőséget nyit és nagyon fontos, hogy fel kell ébreszteni az akarást azokban, akik itt élnek – mutatott rá a tárcavezető.

Kitért arra, hogy két szélső pont van ma Magyarországon a romaközösséggel kapcsolatban. Az egyik, amely szerint a romák áldozatok, akiket sajnálni, mentegetni kell, ezt az álláspontot a kormány elutasítja. A másik szélsőséget pedig, amely szerint a romák a bűnösök és ők tehetnek mindenről, még inkább elutasítják. Úgy fogalmazott: van egy harmadik, egy hosszú út, amelyet arra kell alapozni, hogy akinek emberi méltósága van, annak van emberi felelőssége is. Nekik szeretnének utat nyitni, nem büntetni, fenyegetni, hanem esélyt adni. “Olyan utat mutatni, amin járni lehet” – fűzte hozzá.

Balog Zoltán beszélt az október 23-i ünnep jelentőségéről is. Mint mondta, október 23-án megszabadultunk valamitől, a diktatúrától, a szovjet megszállástól, bár nem tartott sokáig. “Most pedig szabadok vagyunk valamire, szabadok vagyunk arra, hogy tanuljunk, hogy dolgozzunk, hogy örömet tudjunk egymásnak okozni” de tudni kell, hogy ezért a szabadságért mások súlyos árat fizettek. Bízzunk benne, hogy tudunk élni ezzel a szabadsággal – jegyezte meg az emberi erőforrások minisztere.

Az ózdi Van Helyed Alapítvány Alkotóházában jelenleg hetvenhat gyerekkel foglalkoznak, ebből harminchárommal mindennap, negyvenhárommal pedig pénteki és szombati napokon. A házban alkotásközpontú fejlesztéssel, alternatív oktatási módszerekkel segítik a munkát, mind a tehetséges gyerekekkel, mind pedig a szüleikkel, magával a közösséggel is együtt dolgoznak.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Az emberi erőforrások minisztere szerint nemcsak a kultúrának, de a közjó szolgálatát jelentő politikának is szüksége van a magaslatokra. Balog Zoltán erről vasárnap, a felújított szilvásváradi református Kerektemplom átadása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten beszélt.

A miniszter szavai szerint a templom lépcsőjén feljőve az ember tudja, hogy nemcsak a lába elé kell néznie, hanem felfelé is, mert ez a templom “fölemeli a tekintetet”. A magaslatra azért van szüksége a politikának, a politikusnak, a kormányzati embernek, hogy túllásson a számokon, meglássa az embereket, azokat a közösségeket, amelyek nélkül nem lesz boldogulás ebben az országban – hangsúlyozta. Balog Zoltán úgy fogalmazott, ha körbetekintünk erről a magaslatról, nemcsak a vidéket, a fákat és a hegyeket látjuk, lelki szemeinkkel láthatjuk azokat is, akik valaha itt éltek. Kell olyan hely az életünkben, ahol többet látunk, mint amit a hétköznapokon: innen, a templom magasából látjuk azt, hogy honnan jövünk, és azt is láthatjuk, hogy hová megyünk – mondta.

A Magyarországon egyedülálló, 173 éve épült szilvásváradi Kerektemplom külső felújítására 2012 végén pályázott az egyházközösség. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal uniós forrásból 26 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott, ezt az összeget a gyülekezet ötmillió forinttal egészítette ki. Az idén nyáron befejeződött beruházás keretében megújult a templom külső homlokzata, kicserélték a nyílászárókat, kialakították a vízelvezetést, továbbá kerti bútorokat és információs táblát is kihelyeztek a templom kertjébe.

(MTI-EMMI)

Fotó: Bartos Gyula

Lengyel-magyar komolyzenei koncerttel zárult pénteken a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Lengyel Intézet születésnapi programsorozata. A Zeneakadémián rendezett esten a katowicei Szymanowski Zeneakadémia szimfonikus zenekara, valamint lengyel és magyar szólisták léptek fel.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében a magyar-lengyel barátságról szólva hangsúlyozta: “azért vagyunk itt, mert meg akarjuk ünnepelni újra és újra ezt a különös barátságot itt Közép-Európában, és erre minden alkalom jó alkalom”. Azt szeretnénk, ha ez a barátság addig tartana, ameddig lengyelek és magyarok élnek a világon – tette hozzá. Elmondta, olyan korban élünk, amelyben a kulturálatlanság és a tömegmédia könnyen elrabolhatja tőlünk azt, ami a miénk. Vannak azonban olyan közösségek, intézmények, amelyek nemcsak vigyáznak a régire és becsesre, hanem fogyaszthatóvá és élhetővé teszik a 21. század embere számára az elődök kulturális örökségét – fogalmazott, kiemelve, hogy a 75 éves budapesti Lengyel Intézet is egy ilyen intézmény, hely, közösség, kulturális erő.

A budapesti külföldi kulturális intézmények között egyedülállóan hosszú múltra visszatekintő Lengyel Intézet 1939 májusában kezdte meg működését. A történelem viharait sikerrel átvészelő, különféle formákban és neveken működő intézet 1994-ben kapta vissza eredeti nevét. Hivatalos születésnapján, május 23-24-én szabadtéri programokkal ünnepelte az évfordulót. A születésnapi programsorozat záróakkordjának szánt péntek esti koncertet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen rendezte az intézet. A koncert programjában a két ország kiemelkedő zeneszerzőinek művei csendültek fel fiatal és tehetséges lengyel és magyar művészek tolmácsolásában.

A koncerten a katowicei Szymanowski Zeneakadémia szimfonikus zenekara játszott, a nyitó Dohnányi-darab szólistája Karasszon Eszter zeneakadémiai hallgató volt, míg Andrzej Panufnik zongoraversenyének magánszólamát a 2013-as brüsszeli Erzsébet-versenyen zongora kategóriában harmadik helyet elért Mateusz Borowiak játszotta. A koncert zárásaként az alig egy éve, nyolcvanegy éves korában elhunyt Wojciech Kilar nagyzenekari darabja szerepelt a műsoron. A hangverseny fővédnöke Balog Zoltán mellett Malgorzata Omilanowska, a Lengyel Köztársaság kulturális és nemzeti örökség minisztere volt.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula