Az emberi erőforrások minisztere szerint a magyar nemzetstratégia sikere nagyrészt azon múlik, hogy képesek-e a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás ügyét közös ügynek tekinteni.

Balog Zoltán erről október 17-én Budapesten beszélt, abból az alkalomból, hogy nyolc külhoni magyar pedagógusszervezettel hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkárral és Kaposi Józseffel, az Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet (OFI) főigazgatójával együtt.  A miniszter köszöntőjében célként jelölte meg, hogy a felsőoktatás és a köznevelés területén egységes Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási térben gondolkodjanak, és olyan stratégiát alkossanak, amely ezt az egységet kifejezi.  Az oktatási tér egyszerre jelent együttműködést, szakmai kapcsolatokat a külhoni és a magyarországi pedagógusszervezetek között, és jelenti a kapacitások “jó használatát”, ösztöndíjrendszer felépítését – mondta. Utóbbi célja diplomás magyar szakemberek képzése és erősítése, valamint az, hogy ezek a szakemberek lehetőséget lássanak a boldogulásra szülőföldjükön, még ha ez más ország területén van is. 

Balog Zoltán a kölcsönösséget hangsúlyozva úgy vélekedett: a magyar nyelv megőrzését tekintve nagyon sokat lehet tanulni a külhoni pedagógusszervezetektől. A nyelvi identitás elvesztésének veszélye Magyarországon is fennáll, és nagyon fontos, hogy ne egyszerűen csak őrzés történjen, hanem a nyelvi kultúra továbbfejlesztése is megvalósulhasson – fogalmazott, hozzátéve, hogy “egymásra vagyunk utalva”.  Jelezte: évente háromszáz határon túli pedagógust fogadnak, és az anyaországiak is próbálnak a külhoni területeken segítséget nyújtani. Kitért a pedagógusközösségeknek nyújtandó tankönyvtámogatásra is, és azt mondta: fontos, hogy a nemzeti tudásminimum Kárpát-medencei közös tudásminimum legyen. 

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár kiemelte: nagy pillanat ez, amikor az elmúlt huszonöt év kapcsolatrendszerét foglalják írásba. Rámutatott: a magyar nyelv a kultúra és egyúttal a magyar identitás közvetítője is, és különösen igaz ez a határon túli iskolák, pedagógusok esetében. A jövőben valódi helyzetelemzésen alapuló, tervezhető segítségnyújtás valósulhat meg az OFI közreműködésével – hangsúlyozta az államtitkár. 

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az aláíró külhoni szervezetek nevében elmondta: az együttműködés, a külhoni pedagógusszervezetek bekapcsolása az oktatásfejlesztésbe azt jelenti, hogy kíváncsiak a véleményükre és részt vehetnek a szakmai munkában. A kisebbségben élő sem akar többet gyermekének, mint egy többségi; azt, hogy a legjobb és egyúttal megbízható, értékes tudást kaphasson élete folyamán – mondta a szövetség elnöke. A minőségre ható támogatáspolitika leghatékonyabb formája a magyar nyelvű kultúra és identitás segítése – összegzett.  Kaposi József, az OFI főigazgatója kiemelte: ahhoz, hogy tovább tudjunk létezni a Kárpát-medencében, minden erő összeadására szükség van. 

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kötelező óvodáztatás jövő évi bevezetését és a kisgyermekkori nevelést 1,3 milliárd forinttal, az egészségügyi dolgozók képzését és pályán maradását 2,5 milliárddal támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdai budapesti sajtótájékoztatón kifejtette: a jövő szeptembertől életbe lépő, hároméves kortól kötelező óvodáztatás keretében többek között azt szeretnék elérni, hogy az óvodában valóban felkészítsék a gyermekeket az iskolára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Ehhez kapcsolódik az óvónők, óvodapedagógusok képzése is az első pályázati program részeként – mutatott rá. 

A miniszter kérdésre azt mondta: az a mintegy négyezer férőhely, amit létrehoztak az óvodáztatást segítendő, elegendő lesz, az intézmények el fognak tudni indulni szeptembertől. Ebbe belekalkulálták a felmentéseket is, amikor úgy látják, hogy az intézkedés alól mentesíthetők a gyermekek. Idén költségvetési forrásból 800 milliót fordítottak óvodaépítésre, és uniós forrásból 10 milliárdot. Kitért arra is, hogy a 2014-20-as időszakban 939 milliárd forint érkezik a tárcához kapcsolódó területekre.

A másik pályázattal a pályaelhagyást szeretnék csökkenteni az egészségügyben, illetve vonzóvá szeretnék tenni a pályát a fiatalok számára és azoknak is, akik már ott dolgoznak, de képzettségük nem megfelelő. Szintén szempont a hátrányos helyzetű térségekben a munkaerő megtartása. A pályázatokat  állami intézmények számára írják ki és a kormány fog döntést hozni – jelezte a miniszter. A program új elnevezése Emberi Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (EFOP) a következő időszakban – tette hozzá Balog Zoltán. Kiemelte: a tárca feladata, hogy olyan programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek az emberi erőforrás minőségét javítják, erősítik. Ez kapcsolódik a gazdaság fejlesztéséhez is – rögzítette.

Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár kifejtette: az első pályázati programban a tervek szerint 800-1000 óvoda vehet részt. Azok az óvodák kapcsolódhatnak be elsősorban, ahol legalább 15 százalék a hátrányos helyzetűek aránya. Hozzátette: az óvodák mellett célterületként jelölte meg azokat, akik a tanügyigazgatásban önkormányzatoknál, fenntartóknál dolgoznak. Számukra a kötelező óvodáztatás új feladatokat jelent majd – állapította meg. A szakemberek közül – a felkészítés után – a legjobbak kerülnek be egy újabb, januári körbe. A másik program egy régi igényt elégít ki – folytatta – hozzátéve: azok a jelenlegi is az ellátásban dolgozó ápolók vehetnek részt benne a kórházak javaslata alapján, akiknek OKJ-képesítésük nincs még. A számukra nyújtott képzés lehetővé teszi, hogy felzárkózzanak a szakápolói réteghez – tette hozzá. A 2,5 milliárdos keretből több mint 2 milliárd a kórházakhoz kerül, hiszen helyettesítési díjat fizetnek arra az időszakra, amíg az ápolók a képzésben részt vesznek. Emellett ösztöndíjakra is lehetőség nyílik majd – jelezte, hangsúlyozva: ha az igény magasabb lesz, lehetőség van a keretösszeg bővítésére. A keretösszeg körülbelül ezer fő képzésére lesz elegendő, ebből 875-en szerezhetnek OKJ-s képzést. A program 2015 első negyedévében indul és 2016 végére zárulhat le.

(MTI-EMMI)

Még egy hétig lehet jelentkezni a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram idei pályázatára. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a programra az idén 343 millió forint áll rendelkezésre. Azoknak a támogatására, akik tavaly nyertek ösztöndíjat, 235 millió forint jut, és több mint 100 millió forint van az új ösztöndíjasok szeptembertől decemberig tartó támogatására – mondta.

Balog Zoltán közölte, a jelentkezők számát nem kell korlátozni, és határon túli magyar hallgatók is pályázhatnak az ösztöndíjra. Kijelentette: az ösztöndíjprogram az elmúlt évben sikeres volt, akkor több mint ötszáz hallgató pályázott. Az állam 25, 50, illetve 75 ezer forintot szán havonta arra, hogy azokat a hallgatókat támogassa, akik vállalják: tanulmányaik befejezése után, legalább az ösztöndíj folyósításának idejéig, a köznevelési rendszerben tanítanak majd – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: az ösztöndíj összege attól függ, hogy a pályázó hiányszaknak számító szakot választ-e.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a program elsősorban “a köznevelési rendszerben jelen lévő hiányszakok tekintetében ösztönöz és motivál”. Ez kiszámíthatóvá teszi az iskolarendszerben a “szakos ellátottság” jövőbeni tervezését – tette hozzá. Közölte, eddig mintegy ötszázan regisztráltak a programba. A Klebelsberg képzési ösztöndíjprogram célja a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása pedagógusi hivatásuk gyakorlására, egyúttal a diplomaszerzés után álláshely biztosítása. További törekvés a hazai köznevelés szaktanári ellátottságának megerősítése, a hiányszakok – például természettudományos szakirányok – iránti érdeklődés felkeltése.

Az ösztöndíjjal kapcsolatban további információ a www.klik.gov.hu/klebelsberg-kepzesi-osztondij honlapon érhető el.

(MTI-EMMI)

Fotó: Bartos Gyula

Klebelsberg